Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
TREFORT ÁGOSTON A REFORMKORBAN 1139 ezután lényegesen ritkábban találkozhatunk a Hírlapban. Trefort is csak elvétve publikál; az 1847. évi országgyűlés megnyitásának közelsége mégis arra készteti, hogy hoszszabb cikksorozatban foglalja össze nézeteit, elgondolásait a soron következő teendők tisztázásával, rangsorolásával kapcsolatban. Megítélése szerint a legdöntőbb kérdések, melyeknek megoldására az országgyűlésnek feltétlenül törekednie kell: az adó, örökváltság, ősiség és a városok ügye.13 9 Az adóról szólva, a nemesség „botrányos adómentességének" megszüntetését, valamint olyan pénzügyi rendszer bevezetését szorgalmazza, amelyet az jellemezne, hogy egyrészt „az eddigi államkiadások mindenki hozzájárultával fedeztessenek", másrészt olyan új tételekről gondoskodnék, amelyeket eddig „korlátoltság, könnyelműség, s lelkiismeretlenség" háttérbe szorított. Nyomatékosan a nemesség figyelmébe ajánlja az adókérdés eldöntését, arra hivatkozva, hogy az idő esetleg később nem lesz ilyen kedvező, míg ha ezt most, s önként valósítaná meg a nemesség, úgy az még nagylelkűségnek is látszanék.140 A nemességhez fordulva hangsúlyozza az ősiség megszüntetésének fontosságát. Hiszen ez szükséges ahhoz, — fejtegeti Trefort —, „hogy a birtok bizonytalansága megszűnjék, hogy jószágaitok értéke növekedjék, hogy adósságaitokat fizethessétek".141 A városok ügyével foglalkozva szükségesnek tartja azt, hogy a városi követ a város összes lakosainak képviselője legyen, „azok által választatva, kik ez eljárásra képesek, — minek critériuma, a mostani európai status-tudomány szerint, nem lehet egyéb, mint a census."142 A városi ügynek Trefort azért is tulajdonít oly nagy fontosságot, mivel véleménye szerint az alsó tábla a városi szavazatok nélkül nem tudja keresztülvinni sem az adót, sem az állami örökváltságot, sem pedig az ősiség megszüntetését. Az adókérdés után — s részben a földesurak érdekében is — legsürgősebben megoldandó feladatként jelöli meg az örökváltság problémáját. Abból indul ki fejtegetései során, hogy az ország helyzete nem maradhat változatlan: „a nép meg fogja kapni jogait, puszta téreink virágzó szántóföldekké lesznek, s utak és csatornák metszendik által az alföldi rónát."143 A centralisták képzeletében a jövendő Magyarország mint művelt, „magyar s alkotmányos ország" jelenik meg, s ennek érdekében hangsúlyozzák: „ha ezt akarjuk, nem szabad késnünk a magyar nemzetiség szilárdításával s az alkotmányos garantiák fölállításával".144 Tehát a „politikai institutiok" megadása által kívánják egyszerre megoldani a társadalmi és nemzetiségi problémákat, s e keretben mint a „leghatályosabb eszköz" szerepel az örökváltság, az úrbéri viszonyok megszüntetése. Trefort véleménye szerint amennyiben a nemzetiségek jogokat kapnának, úgy a magyar nemzet tagjának tekintenék magukat — függetlenül nyelvüktől, eredetüktől, s így megőrizhetők lennének Magyarország történelmi határai.145 139 Trefort: Legközelebbi föladatunk. PH, 1847. jan. 26., febr. 2., 9. és 18., márc. 4. Újabb kiadása: Kisebb dolgozatok 271 — 290. 140 Uo. 276. 141 Uo. 283. 142 Uo. 289. 143 Uo. 279. 144 Uo. 280. 145 „Az összes magyarországi népben, bármily ajkú s eredetű legyen, politikai institutiók által nemcsak sympathiákat s ragaszkodást kell ébreszteni a magyar nemzetiséghez, hanem leglényegesebb érdekeivel szükség e nemzetiséget összeforrasztani, politikai institutiók által kell vele az alkotmányos lét gyakorlati hasznait megismertetni s megszerettetni, hogy az alkotmányos létnek rajta legszilárdabb támasza legyen." Uo. 280, vö. R. Várkonyi Ágnes: i. m. 176.
