Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
TREFORT ÁGOSTON A REFORMKORBAN 1135 A negyvenes évek elején bekövetkező gazdasági fellendülés még inkább felhívja a figyelmet a vámkérdésre. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Magyarország és Ausztria között fennálló vámsorompók akadályozzák kereskedelmünk fejlődését, elzárják hazánkat az európai piacoktól. Így erősödik az a felfogás, mely szerint e helyzeten mielőbb változtatni kell, s felmerül olyan elgondolás is, hogy célszerű lenne csatlakozni a német vámszövetséghez. Trefort szenvedélyesen veti bele magát e vitába, s több cikkében is foglalkozik a vámkórdéssel. Láttuk a fentiekben, hogy akadémiai székfoglaló beszédében még a védvámi politika ellen nyilatkozik, és oly vámrendszer mellett foglal állást, amely lehetővé teszi az Ausztriával való szabad és szoroe érintkezést. 1842-ben a Pesti Hírlap hasábjain fejti ki nézetét a vámviszonyokkal kapcsolatban. Véleménye szerint három lehetőség között választhat Magyarország: „először a status quobani megmaradás; másodszor: az örökös tartományok s hazánk közti vámvonal megszűntetése; harmadszor: csatlakozás az örökös tartományokkal a német vámszövetséghez".111 Vizsgálva e három lehetőság következményeit, határozottan elveti az első és harmadik alternatívát, s különösen kiemeli — összhangban Kossuth Lajos elgondolásával — az utóbbi káros voltát: „Ez azon lépés, amely legnagyobb óvakodásunkat igényli, mert nem csak jelen gazdasági viszonyainkat nem mozdítandná elő, de jövőnket is fenyegetné." Legkedvezőbbnek minősíti a második lehetőséget mind a magyar földművelés kifejlődése, mind a „gyári erő felébresztésére nézve is; mert a vámsorompók megszüntetése által a magyar termeszvények nagyobb vásárt nyernének ... a magyar termesztő többet adván el, több gyári készítményt vásárolhat . . ,"115 Tehát a belső fogyasztás, a vásárlóképesség emelése lebeg szeme előtt, mikor a vámvonal eltörlésére gondol. A magyar tőkés ipar kibontakozását különben eleinte Kossuth is lehetségesnek tartotta a Habsburg-birodalmon belüli vámközösség keretei között. 6 azonban az 1840-es évek elején List nyomán felismeri, hogy a szabadkereskedelem és a közös vámterület mellett nem tágulhat ki igazán a belső piac, nem lehet kibontakoztatni az önálló ipart. Vagyis Kossuth az angol szabadkereskedelmi, liberális elmélettel szemben a gazdasági nacionalizmus elméletét, List Frigyes tanítását részesíti előnyben, mely a fejlődésben elmaradt országok előrehaladásának útját a protekcionizmus rendszerétől támogatott iparosításban jelöli meg. Kossuth a magyar viszonyokra alkalmazva List elméletét, .határozottan véd vámrendszert követel, s megkezdődik a propaganda, a harc az önálló vámterület, vagyis az önálló ipar érdekében.116 Mivel a védő vámrendszert az 1843/44-es országgyűlésen Bécs ellenzése miatt nem sikerül keresztülvinni, ezért a törekvések fogyasztók számát szaporítandók. Továbbá az iparűző osztály tekintete növekedésének szinte a technikai ismeretek terjesztésére is hatni kell, mert ha körülnézünk hazánkban s látjuk mennyi egyedek csődülnek a tudós szakok felé, s válnak peretlen ügyvédekké vagy betegnólküli orvossá, s ha vizsgáljuk mi oknál fogva nem adják magokat ez egyedek magokra nézve jutalmazóbb, a közre nézve éppen oly hasznos, s tiszteletet érdemlő mesterségekre, s technikai tudományokra: egyik oknak tapasztalandjuk az előítéletet, másiknak a hiedelmet, hogy iparűző helyzetben meg nem becsültetnek, s a szülők félelmét, hogy gyermekeik ha iparművesekké lesznek, az által a társasági hierarchiában alászállanak." Éppen ezért Trefort a városi ügy elrendezésében hathatós eszközt lát az ipar szempontjából, és a kérdés eldöntését az 1843 — 44. évi országgyűlésen igen szükségesnek tartja. Trefort: A városok ügye, s az ipar. PH, 1843. febr. 9. 220. sz. 114 Trefort: Vámviszonyok. PH, 1842. febr. 24. 120. sz. 115 Uo. 116 List művéről, hatásáról lásd: Kosáry Domokos: Kossuth és a védegylet. Bp., 1942. 17—20; Gyimesi: i. m. 497; Borotvás-Nagy: Közgazdasági művelődésünk kezdetei. Bp., 1938. 311-312; Kautz: i. m. 349-351. 7 Századok 1974/5 - 6.
