Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
KÖZLEMÉNYEK Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban I. Pályakezdés Trefort Ágoston (1817—1888) liberális politikus, publicista, akadémikus; a dualista korszakban közel két évtizedig a közoktatási tárca birtokosa volt. Eötvös József utódaként eredményesen munkálkodott a magyar művelődés és közoktatásügy fejlesztése érdekében. így jelentős tevékenységet fejtett ki a közép- és felsőfokú oktatásügy kiépítésében, a műemlékvédelem intézményes megszervezésében. A Zeneakadémia, a kolozsvári egyetem felállítása szintén az ő nevéhez fűződik. Tevékenységével betetőzte Eötvös kezdeményezéseit, s ezáltal évtizedekre befolyásolta a magyar művelődésügy fejlődését. Ez a dolgozat a következőkben megpróbálja felvázolni Trefort Ágoston pályakezdetének főbb szakaszait, gazdasági, politikai nézeteinek alakulását; végigkísérni azt az utat, amelyet a fiatal centralista politikus megtett a szabadságharcig. Ifjúsága Trefort Ágoston 1817. február 7-én született Zemplén varmegyében, Homonnán. Gyermekéveit szülővárosában töltötte, ahol apja, Trefort Ignác, jónevű seborvos volt. Trefort családját, ifjúságát elsősorban visszaemlékezései,1 valamint a Treforttal kapcsolatos régebbi irodalom alapján ismerjük.2 Ezek szerint Trefort dédapja ügyvéd volt Belgiumban; nagyapja mint katonaorvos került Magyarországra az 1770-es évek elején. Trefort Ignác 1770-ben már Eperjesen született, ott folytatott gimnáziumi tanulmányokat, majd a pesti egyetemen végezte el az 1794/6. és 1796/6. iskolaévek alatt a 1 Trefort Ágoston visszaemlékezései 1817—1869 (Német nyelvű kézirat) Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Fol. Germ. 1279 (a továbbiakban: Visszaemlékezések). A kézirat elején olvasható özv. gróf Batthyány Ferencné sz. Trefort Edit magyarázó jegyzete, amely szerint e ,,Visszaemlékezések"-et Trefort Ágoston Csabacsűdön 1866—69-ben fia számára írta azon célból, hogy mikorra felnő, bepillantást nyerhessen családja történetébe. Mivel Trefort Edit nagyanyja — Rosty Albert neje — német származású volt, így a Rosty-házban a német nyelvet használták mind társalgásban, mind levelezésben. Trefort Ágoston és felesége, Rosty Ilona a gyerekekkel ugyan már magyarul beszéltek, de egymás között és írásban a német nyelvet használták, s csak a kiegyezés idején cserélték fel végképpen a német nyelvet a magyar szóval. Ez magyarázza a visszaemlékezések, valamint az ugyancsak az OSzK Kézirattárában található családi levelezés német nyelvűségét. Trefort Ágoston felsorolja olvasmányait, tanulmányait, első irodalmi szárnypróbálgatásait, utazásait, vagyis mindazon hatásokat, tényezőket, amelyek szerepet játszottak műveltsége kialakulásában. * A Treforttal kapcsolatos irodalomból elsősorban az alábbi műveket emelhetjük ki: Szász Károly : Trefort Ágoston. Bp., özményi Ferenc: Trefort Ágoston életrajza. Trencsén, 1889; Berzeviczy Albert: Trefort Ágoston emlékezete. Bp. 1917; Szalay Imre: Visszaemlékezés Trefort Ágostonra. Bp. 1909; újabban: Felkai László: Trefort útja a miniszterségig. Pedagógiai Szemle, 1968. 2. sz.
