Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1084 KOROM MIHÁLY radása sem akadályozta meg a németeket, hogy 15—16-án „ellenkormányt" hozzanak létre. Sőt a kormányzó fővárosban maradása egyenesen előnyös is volt a számukra. Részben itt túlerőben voltak, részben pedig a jelenlétét kihasználták arra, hogy rákényszerítsék akciójuk törvényesítése látszatának megadására. A vezetésnek a fővárosban való maradása különösen igényelte volna az óramű pontosságú szervezést, összehangoltságot és irányítást mind belső, katonai és politikai téren minden lehetséges erő teljes kihasználásával, mind pedig a szövetséges hatalmak, elsősorban a szovjet csapatok irányában, mert világos és szinte köztudott volt, hogy a németek és a szélső jobboldal jelentős számú katonai erő Budapesten és környékén tartásával, s a rendelkezésére álló minden más eszközzel készült Magyarország átállását megakadályozni. A hadtörténelmi szakirodalom eddigi feltárása szerint a németek a következő fegyveres erőkkel rendelkeztek ezekben a napokban: Bach von Zalewski SS-tábornok Budapesten egy SS-lovashadosztállyal, egy harckocsizászlóaljjal, négy darab „Siegfried" vasúti ágyúval és szükség szerint a 24. páncélos hadosztály Szolnokról beérkezett részeivel is.248 Skorzeny parancsnoksága alá két ejtőernyős vadászzászlóalj, egy gépesített gyalogos zászlóalj, egy megerősített vadászkötelék „Jagdverband", egy harckocsiszázad és egy különleges század tartozott.249 Bizonyos nyugaton megjelent magyar munkák a fővárosban és közvetlen környékén levő német erők létszámát „mintegy 25 000"-re teszik.25 0 Mindezeken az erőkön kívül Greiffenbergnek, a német főparancsnokság magyarországi meghatalmazott tábornokának egy október 13-i kimutatás szerint négy SS és 3 egyéb hadosztály, valamint egy SS dandár állt rendelkezésére az ország különböző helyein.25 1 Bizonyos erőgyarapodást és segítséget jelentettek ezekhez a katonai erőkhöz kiegészítésként és potenciális lehetőségként a felfegyverzett nyilas csoportok és a magyar csapatok, a vezérkar tisztjeinek németbarát többsége is. Ha összevetjük Horthy kormányzó és környezete rendelkezésre álló, valamint a német és nyilas erőket, a megtett intézkedéseket és az elkészített terveket, akkor meg kell állapítanunk, hogy már a 15-i döntő események előtt az előzőek számára a helyzet nem volt bíztató. Márpedig 1944. október 15-én csak ezen lehetőségek birtokában indították meg Horthyék utolsó rendszermentő, a fasiszta Németországról leválni akaró kísérletüket. Pedig ekkor már nemcsak egyszerűen Magyarország gyors és kevés veszteséggel történt felszabadítása volt a tét, hanem mindkét oldal megértette — a megtett német intézkedések és az előzetes fegyverszünet Magyarországgal való megkötése bizonyítják —, hogy október 15-nek a sikerétől egyben az egész háború kimenetele is függött, mindenesetre az jelentősen meggyorsíthatta volna Európában a fasizmus szétzúzását. * 248 Kriegstagebuch des Oberkommandos der Wehrmacht. 1944 —1945. Band IV. Erster Halbband. Frankfurt am Main, 1961, 864 és Hitlers Lagebesprechungen. Stuttgart 1962, 709. Idézi: Tóth Sándor: A horthysta klikk . . . 411 — 412. 249 Otto Skorzeny: Geheimkommando Skorzeny. Hamburg 1950, 203 — 204. Idézi: Tóth Sándor: A horthysta klikk . . . 417. 250 OL. Filmtár. 16721. Lakatos Géza feljegyzése. Továbbá: Oosztonyi P.: Lakatos Géza beszámolóin . . . 456, ahol a szerző lábjegyzetben adja meg a közölt számot. 251 Borús József : A magyarországi hadműveletek jelentősége a második világháború történetében. Hadtörténelmi Közlemények, 1964. 3. sz. 430 és HIL. Békeelőkészítő. IV. doboz. A/IV/7. Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.
