Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
HORTHY KlSÉBlETE A HÁIOBtEÓL YAIÓ KIVÁLÁSBA (II. KÉSZ) 1063 főnök, hogy Guderian a még 12-én kiadandó rendelkezésével az összes magyar erőket a Dél Hadseregcsoport alá helyezve, a frontot két lépcsőben a Tisza-Bodrog vonalra vonja vissza. Az így felszabaduló ereket viszont délen vessék be. A német választ meg sem várva, a kért intézkedés szövegét az 1. és 2. magyar hadseregnek is megküldték azzal a kiegészítéssel, hogy vegyék olyannak, mintha már a nc'met parancs meg is érkezett volna.17 6 Ugyanezen a napon a vezérkar az 1. hadsereg kötelékéből kivonta a Farkas Ferenc altábornagy vezette "VI. hadtestparancsnokságot, és megbízta a budapesti hídfő védelmének megszervezésével. A hídfő kialakítása már néhány nappal korábban megkezdődött, de az előzetes fegyverszünet aláírása után, úgy tűnik, ezt is indoknak használták fel a Budapest környéki magyar erőfölény kialakítására. Több intézkedés ezt látszik bizonyítani. A még 8-án az 1. hadseregből kivont 1. ejtőernyős csoport egy 12-i parancs alapján nem a korábbi kijelölt helyre, Kecskemétre, hanem Budapestre jött. Október 12-én olyan központi intézkedést is kiadtak, miszerint minden njugat felé gördülő csapatszállítmányt — eredeti rendeltetésétől függetlenül — Budapestre kell irányítani. A szintén az 1. hadsereg soraiból korábban Horthy utasítására kivont 10. gyalogos hadosztály Budapestre szállítását Guderian kategorikusan ellenezte, s e parancs hatálytalanítását követelte 12-én, de a magyar vezérkari főnek mégsem hatálytalanította a kiadott jarancsot. A magyar és a nemet vezérkari fenekek közötti távirat-párbaj még tovább is folyt. Ugyanis Guderian még — ugyancsak október 12-én — elvetette Vörös János frontvisszavételi indítványát is. A következő napon a magyar vezérkari főnök mindkét német elutasításra "válaszolva közölte, hogy kitart mind a 10. hadosztály Budapestre szállítása, mind pedig a két magyar hadsereg haladéktalan visszavonása mellett, és elvetette a németek azon intézkedését, hogy Budapest térségének védelmét német csapatok vegyék át. Mindezek után október 14-én Vörös vezérkari főnök kiadta az 1. és 2. magyar hadsereg visszavonulására és a nélkülözhető csapatok Budapestre küldésére vonatkozó parancsát.1 " Hadtörténeti irodalmunk szerint ezek az intézkedések, bármilyen őszinte óhajt takartak is, mégis irreálisak voltak. Irreálisak voltak egyrészt azért, mert maga a vezérkar igyekezett elgáncsolni azokat. Jellemző, hogy az első hadsereghez Vörös János visszavonulási parancsa meg sem érkezett. De elsősorban azért, mert a német főparancsnokság láthatólag semmi szín alatt sem volt hajlandó ahhoz hozzájárulni, mert egy magyar átállási veszély katonai biztosítását látta benne a front mögötti hátországban. Ennek bizonyítéka, hogy október 15-én ultimátumot küldtek e parancs visszavonása érdekében. Az ismertetett előkészületek ugyanakkor Eok vonatkozásban ellent is mondtak azoknak az elképzeléseknek, terveknek és intézkedéseknek, amelyeket ekkor a kormányzó Katonai Irodája állított össze az átállás katonai biztosítására. A kormányzó Katonai Irodájának e külön tevékenységét Vattay altábornagy, az Iroda vezetője, Horthy főhadsegédje így indokolta: „Biztonság szempontjából a megbízhatatlan vezérkar kikapcsolása érdekében meg kellett a hivatalos vonal mellett szervezni a, közvetlen kapcsolatot a megbízható 1. és 2. hadsereg parancsnokkal. Ezért egy jelszó kiadása látszott szükségesnek, 1.6 Lásd részletesen OL. Filmtár. 16732. Vörös János vezérkari főnök naplója 609 és 612—613. A táviratokat idézi: ölvedi I.: i. m. 151 — 152. 1.7 Valamennyi katonai intézkedést lásd bővebben: ölvedi I.: i. m. 146—160.
