Századok – 1974

Krónika - A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk az 1971/72. évben (Összeáll. D. Szabó Mária) 1028/IV

1034 KRÓNIKA anyagi nehézségek, a várak korszerűsítésének és felszerelésének a szükségesnél szerényebb lehetőségei, a központi hatóságokkal való kapcsolat, a várak magyar és német katonái közötti ellentétek stb. A szerző bemutatja, hogy Szigetvár eleste után hogyan rendeződik újjá a végvári vonal, hogyan kap az elesett nagy vár helyett kulcsszerepet Kanizsa. Nagy Febenc: A társadalmi viszonyok alakulásának néhány főbb vonása a felszabadulás után és az 1947-es országgyűlési választások Győr-Sopron megyében. (138 old.) A szerző az említett megye felszabadulásának történetével vezeti be munkáját. Bemutatja a földreform helyi megvalósítását, a lakosságra gyakorolt hatását. Kitér azokra a nehézségekre, amelyekkel a lakosságnak a mezőgazdasági termelés helyreállítása közben kellett megküzdenie. Ez döntő mértékben befolyásolta a munkás-paraszt szövetség megvalósulásának folyamatát és a kibontakozó koalíciós küzdelmeket. Az 1947-es országgyűlési választások helyi eredményeire ezek a közvetlen politikai előzmények adnak választ. Nagy István: A későkori Egyiptom társadalmi struktúrájában bekövetkezett változások ideológiai háttere. (69 old.) Egyiptom i. е. I. évezredi történetén belül elsősorban a saisi korszakot tárgyalja. Kimutatja, hogy a régi óbirodalmi hivatali címekhez a saisi korban számos esetben valódi funkciók is kapcsolódtak, nemcsak tartalom nélküli tiszteletbeli titulusoknak tekinthetők. Cáfolja az eddigi szakirodalomnak azt a nézetét, hogy a piramisszövegeket ebben az időben csak mechanikusan másolták, tartalmukat nem is értették. Értékes példákkal igazolja, hogy a királyi titulatúrákban egyes esetekben még a s3 R° címet is mellőzik, hogy minél archaikusabb formát nyerjenek. Valószínűsíteni tudja az egyiptomi vallásban a méh-kultusz meglétét. Nagy Tamás: Reformkori törekvések a testkultúra polgári arculatának megteremtéséért. (165 old.) Az értekezés a polgári testkultúra európai kialakulásának magyarországi hatását, az iskolai testnevelés fejlődését ismerteti. Részletezi az angol, francia, olasz és német testkultúra, főleg pedig a német tornamozgalom és pedagógiai irodalom hatását, s bemutatja a magyar nyelvű szakirodalom kialakulását és a XIX. sz. első felében Magyarországon kialakult, önálló sportágakra tagolódó testkultúrát és sportmozgalmat. Papf Káboly: Küzdelem a magyar testkultúra militarizálásáért. ( 1919—21.) (90 old.) A szerző a magyarországi sporttörténetnek a történeti folyamatokhoz szervesen kapcsolódó fejezetét ábrázolja. Vázolja az ellenforradalmi kormányok sport- és testnevelési politikájának helyét az ellenforradalom rendszerében. Új adalékokkal gazdagítja ismereteinket a Turul, az Ébredő Magyarok Egyesületének történetéről. Elemzi az iskolai testnevelés rendszerének alakulását, a testnevelés militarizálásának programjait és azok megvalósítását. Schneider Miklós: Salgótarján a két világháború között. (125 old.) Az értekezés a Salgótarján történetéről szóló monográfia egyik fejezete. Reálisan mutatja be a város fejlődését meghatározó, befolyásoló gazdasági tényezőket, a lakosság osztálytagozódását, a szociális és kulturális viszonyokat. Részletesen foglalkozik a bányászok helyzetével, életkörülményeivel. Sebestény Sándob: Gsiki Sándor politikai pályafutása. (217 old.) Csiki Sándor pályája a haladás erőihez kötődik. A reformkorban bekapcsolódik a politikai életbe, Eger úrbéri perében a feudális viszonyok felszámolásáért folyó küzdelem egyik vezéralakja. Kapcsolatba kerül Kossuth Lajossal. Az 1848 — 49-eS forradalom időszakában országgyűlési képviselő, a népfelkelés egyik szervezője. A 48-as függetlenségi párt egyik megalapítója. Solymosi László: A jobbágy költözésről szóló határozat és a földesúri szolgáltató népek egységesülése. (56 old.) A szerző meghatározza a költözés fogalmát. Kiiktatja a fogalomkörből azokat a helyváltoztatásokat, amelyeket a földesúr önkényesen, a maga szempontjából foganato-