Századok – 1974

Krónika - A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk az 1971/72. évben (Összeáll. D. Szabó Mária) 1028/IV

1032 KRÓNIKA Stemler Gyula: A MSzDP községpolitikája (1919—1925). (221 old.) A disszertáció a Szociáldemokrata Párt politikáját tárja fel a Tanácsköztársaság utáni esztendőkben. Behatóan elemzi a Szociáldemokrata Párt községi programja megszületésének körülményeit és magát a programot, a párt tevékenységét a fővárosi törvényhatóságban és a törvényhatósági választási küzdelemben. Ábrázolja a párton belüli különböző árnyalatokat, különös hangsúlyt adva a baloldal ellenzéki politikájának. Szántó Györgyné Domonkos Anna: Marx forradalomelméletének kialakulása. (196 old.) Az értekezés Marx elméleti fejlődését követi nyomon az 1842 —1844 közötti periódusban a forradalomelmélet aspektusából. Ebben a fejlődésben a szerző a konkrét társadalmi-politikai gyakorlatnak, vagyis a Marx által megismert ós értékelt tényeknek juttatja a legdöntőbb szerepet. Felvázolja Marx útját a hegelianizmustól a proletariátus történelmi szerepének felismeréséig. A disszertációt elméleti igényesség, a felhasznált irodalom kritikai kezelése jellemzi. Szép Zoltán: AZ úriszék reformjának és felszámolásának kérdése a reformkor politikai küzdelmeiben 1825—1848. (87 old.) A forrásanyag alapos elemzésére támaszkodva vizsgálja az 1832 — 36. évi országgyűlés vonatkozó fejleményeit, kiemelve a bonyolult tárgyalásmenet fordulópontjait. Történeti sorrendben ismerteti az úriszék működését szabályozó egyes törvénycikkeket, az országgyűlés tagjainak, a két tábla szónokainak, a kormány képviselőinek állásfoglalásait. Tímár János: A demokratikus agrárátalakulás Oyőr-Moson és Sopron megyében (1945). (128 old.) Bevetőül bemutatja az 1918-19. évi parasztmozgalmak során megfogalmazott követeléseket és a demokratikus pártok 30-as évekbeli agrárprogramját, majd elemzi a 600/ 1945. évi M. E. sz. rendeletet és ismerteti megszületésének körülményeit. A megyei végrehajtás bemutatásánál az országossal egyező és attól eltérő vonások kiemelésére is figyelmet fordít. Az egyes Földigénylő Bizottságok s a Megyei Földbirtokrendező Tanács tevékenységéről alapos áttekintést ad. Balázs György: dementia Caesaris. (116 old.) Az értekezés Iulius Caesar politikai koncepciójának egy alapvető mozzanatát, a clementia-t elemzi az eszmetörténet és a társadalmi gyakorlat szempontjából. A caesari életmű periodizációjának felülvizsgálásával törekszik bizonyítani azt, hogy a dementia nem csupán taktikai célzatú a nagy államférfi elgondolásaiban. Vizsgálat alá veszi a Caesar és a populáris párt közötti viszonyt, a Pompeius-szal való kapcsolat szerepét Caesar terveiben, valamint az újabb feldolgozások alapján Caesar monarchikus terveinek ideológiai vonatkozásait is. Czoma László: A demokratikus földreform és a termelőszövetkezeti mozgalom Edelényben, Borsodon és Finkén. (121 old.) Egy 10 000 katasztrális hold határú nagyközség — Edelény — felszabadulás utáni agrártörténetét mutatja be a munka. Edelény három kisebb faluból egyesült 1950-ben, ill. 1963-ban. A disszertáció felvázolja e három község egymástól némileg eltérő gazdasági viszonyait, az ebből fakadó társadalmi, politikai különbségeket, valamint ezek hatását a földreform lefolyására és a termelőszövetkezeti mozgalom megindulására, fejlődésére. A disszertációt fényképmellékletek egészítik ki. DÁVTD Lajos: A népi demokratikus forradalom Oyőr-Moson megyében. (303 old.) A helytörténeti munka széleskörűen elemzi a jelzett időszakban a megye életének eseményeit. Különösen alapos az 1945—46-os időszak történetének feltárása. Fóti László: Ménés a Fayumban. Az egyiptomi államalapítás tükröződése az egyiptomi és görög-római mitikus-történeti hagyományban. (114 old.) A disszertáció célja a Diodoros I 89-ben elbeszélt Ménés-legenda történeti és vallástörténeti vizsgálata. Az értekezés bizonyítani kívánja, hogy a Diodoros által közvetített