Századok – 1974
Krónika - A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk az 1971/72. évben (Összeáll. D. Szabó Mária) 1028/IV
1028 KRÓNIKA rendszerezett és áttekinthető feldolgozásban. Előadásmódja világos, színes stílusa emeli tudományos munkája értékeit. A disszertáció vitája során а bírálóbizottság az opponensi véleményekben és a vitákban elhangzottak közül kiemelendőnek tartja a gazdaságpolitikai vonatkozások kérdéskörét, továbbá a kubikusok bérének a korszak mezőgazdasági és ipari munkásbéreihez történő viszonyítását. Az opponensekkel egyetértően elfogadja a jelölt válaszát és megerősíti abban a szándékában, hogy munkája kívánatosnak tartott kiadása előtt az általa válaszában jelzett módon állásfoglalását még egyértelműbbé teszi, illetve többoldalú egybevetések révén tovább erősíti. A Bírálóbizottság egyhangúan javasolta Pogány Mária részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat megítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1974. október 21-i ülésén Pogány Mária részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot megítélte. A BUDAPESTI EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN AZ 1971—72 ÉVBEN TÖRTÉNELEMBŐL ELFOGADOTT DOKTORI DISSZERTÁCIÓK Bacsó Andbás: A nemzeti bizottságok tevékenysége Oyőr-Moson és Sopron megyében. (1945-1949). (173 old.) Bemutatja a nemzeti bizottságok létrejöttének körülményeit, ezek szerepét a közigazgatás újjászervezésében, а termelés megindításában. Beszél politikai küzdelmeikről a jobboldali erők ellen. Az általánosan megrajzolt kép mellett helyi sajátosságokat is feltár. A szerző levéltári forrásanyag alapján dolgozta fel témáját. Bírta István: A nemzetközi helyzet hatása az első ötéves terv előirányzatainak alakulására. (1948-50) (87 old.) A munka megvilágítja az MDP gazdaságpolitikájának és a nemzetközi helyzet alakulásának összefüggéseit. A disszertáció olyan levéltári forrásokat is feldolgoz, amelyeket a kérdés történetére vonatkozó, korábbi feldolgozások nem érintettek. Részletesen bemutatja azoknak a feltételeknek a kialakulását, amelyek lehetővé tették, hogy az ország gazdasága új fejlődési szakaszba lépjen. Chmelik, Miroslav: A Nemzetközi Diákszövetség és a diákok nemzetközi sporttevékenysége (100 old.) Az értekezés témája nemcsak sporttörténeti, hanem politikai szempontból is figyelmet érdemel. A szerző igyekszik mindkét nézőpontot érvényesíteni; adott esetben bírálja a népi demokratikus országok szervezeteit, ha azok egyes kérdésekben helytelen álláspontot foglaltak el. Csabai Imbe: AZ osztrák fasizmus kialakulása és válsága (1929—1934). (222 old.) Ausztria újkori történetének egyik legbonyolultabb, s egyben sorsdöntő szakaszát tárgyalja a disszertáció, a lényeges társadalmi összefüggések bemutatásával. Öt fejezetben kíséri végig azt a társadalmi-politikai folyamatot, amely végül is a sajátos osztrák fasizmusba torkollott, s előkészítette, hogy néhány év múlva Ausztria függetlensége megszűnjék. A disszertáció széleskörű forrásanyagra támaszkodik. Fábián Istvánné Kiss Ebzsébet: AZ 1848-1849-i Belügyminisztérium története, különös tekintettel ennek hivataltörténeti vonatkozásaira. (95 old.) A szerző a polgári államberendezkedés kiépítésének fontos elemét vizsgálja meg, az 1848. évi polgári forradalom kormányzattörténetének jelentős fejezetét dolgozza fel. Bemutatja a minisztériumok egymás közti hatásköri vitáját, a Honvédelmi Bizottmány működése idején a munkamegosztás alakulását, a minisztérium működésére közvetlenül ható társadalmi tényezőket. Az értekezés tudományos értékéhez a jelentékeny forrásanyag feldolgozásán kívül a hivataltörténeti fejlemények gazdasági-társadalmi ill. politikai meghatározóinak tekintetbevétele is hozzájárul.
