Századok – 1974
Történeti irodalom - Történelem szakos hallgatók lapja a JATE bölcsészkarán (Ism. Font Mária) 996/IV
996 TÖRTÉNETI IRODALOM TÖRTÉNELEM SZAKOS HALLGATÓK LAPJA A JATE BÖLCSÉSZKARÁN A Szegedi JATE Bölcsészettudományi kara az elmúlt félévben egy újabb — a hallgatók által szerkesztett — kiadvánnyal gyarapodott. A történelem szakos hallgatók összefogásának eredményeképpen született meg az „Aetas". Milyen célokkal és elképzelésekkel is indult ez a lap? Elsődleges célja a hallgatók tudományos munkájának elősegítése azáltal, hogy ezeknek rövid ismertetés formájában fórumot biztosít. Ennek érdekében alapvetően a kar diákköreire támaszkodik, nemcsak a történelmi, hanem a régészeti, őstörténeti, filozófiai és klasszika-filológiai diákkörökre is. Nemcsak a szegedi Bölcsészkar említett diákkörei közötti kapcsolatot akarja továbbfejleszteni és megerősíteni, hanem más felsőoktatási intézmények történelem szakosaival is fokozott szakmai kapcsolat kialakítására is törekszik, helyet biztosítva az „Aetas" hasábjain a legérdekesebb és legnagyobb érdeklődésre számottartó dolgozatok ismertetésének. Mivel több diákkör munkáját kívánja figyelemmel kísérni, nagyobb „választék" van diákköri dolgozatok tekintetében. Szoros kapcsolatot tart fenn a lap a tanszékekkel annak érdekében, hogy a hallgatókat tájékoztassa a különböző tanszékeken lezajló szakmai vitákról, másrészt pedig a kiadványt a hallgatói és tanszéki közös problémák fórumává kívánja tenni. Ezzel elősegítve azt, hogy a diákok és a tanszékek egy szélesebb fórumon, nagyobb nyilvánosság előtt vitassák meg a közös problémákat. Továbbá a történelem szakosok érdeklődésének megfelelően foglalkozni kíván a tudományos élet problémáival, legújabb eredményeivel is. Nagyon szerencsésnek tartom például a készülő „tízkötetes Magyarország történetével" foglalkozó cikksorozat beindítását. Az így felállított követelményeknek megfelelően a kiadvány a következő rovatokból áll: „Tudományos Műhely", „Diákköreinkről jelentjük", „Diákköri Fórum", „Érdekvédelem", könyv- és folyóirat ismertetések. Eddig az első szám készült el, ezt szeretném ismertetni, vázolva a további terveket és lehetőségeket is. Az első szám „Tudományos Műhely" rovata az 1973 májusában megalakult Szegedi Őstörténeti Munkaközösség munkájáról számol be. A Munkaközösség, amelyet a magyar őstörténettel kapcsolatba hozható valamennyi tudományág specialistái hoztak létre, jelenleg olyan kézikönyv összeállításán dolgozik, amelyben egy helyen megtalálható lesz a magyar őstörténet forrásainak értékelése, valamint az őstörténettel foglalkozó tudományágak legfontosabb forrásmunkáinak bibliográfiája. Ez egyben egyetemi segédkönyvnek is készül, így természetesen a hallgatók is fokozott figyelemmel kísérik. A diákköri rovatokban még mindig érezhető a legutóbbi, Nyíregyházán megrendezett OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) hatása. Az ezzel foglalkozó cikk a szegediek sikerei mellett elemzi problémáikat is, és nem utolsó sorban arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire fontos kapcsolatot létesíteni más intézmények azonos szakos hallgatóival. A nyíregyházi OTDK kapcsán —a szegedi régészek sikereit említve — ismét felmerült problémának ad hangot a régészeti diákköri tudósítás. Foglalkozik a szegedi régészképzéssel, mely a budapestihez képest „mostohább" körülmények között folyik. Szegeden ugyanis nincs Régészeti Tanszék, így az érdeklődők nem vehetik fel szakként, csak speciális képzésben részesülhetnek, pedig a rokontudományokkal való együttműködés lehetősége adott, és nem utolsósorban Szegeden a régészképzésnek nagy hagyományai vannak. A „Diákköri Fórum" rovatban a lap „Az etnikai csoportok problematikájáról az USA-ban" (Gellén József, KLTE) „Hegel az »ázsiai« termelési módra épülő társadalmakról" (Csejtei Dezső, JATE) „A Johannita lovagrend gazdasági tevékenysége a szentföld elvesztésétől a XIV. sz. közepéig" (Zombori István, JATE) c. dolgozatokat ismerteti. Nem véletlen, hogy először éppen ez a három dolgozat jelent meg az „Aetasban". Mindhárom igen színvonalas munka, komoly kutatásokon alapul, és nem utolsósorban jelentős OTDK sikereket mondhat magáénak. A „Szakmai érdekvédelem" rovatot azért említem részletesebben, mert minden egyetemista számára problémát jelentő kérdéssel foglalkozik, az egyetemi tankönyvekkel és jegyzetekkel. Már elég sok helyen elhangzott, hogy valamit tenni kellene, hogy a hallgatók folyamatosan korszerű jegyzetekhez juthassanak. Ez nemcsak a hallgatóknak, hanem oktatóknak is probléma. Megfont landó javaslat, hogy a tankönyv-, illetve jegyzetírást esetleg nagyobb súllyal vegyék figyelembe az egyetemi oktatók munkájának minősítésénél. Röviden szeretnék még szólni a jelenlegi második számról is, amelyben karunk két, közelmúltban elhúnyt oktatójáról emlékezik meg a lap dr. Wittman Tiborról és a mű-