Századok – 1974
Történeti irodalom - Johnston William M.: The Austrian Mind (Ism. Pók Attila) 978/IV
978 TÖRTÉNETI IRODALOM WILLIAM M. JOHNSTON: THE AUSTRIAN MIND (University of California Press. Berkeley—Los Angeles—London. 1972. 515 1.) AZ OSZTRÁK SZELLEM Az Egyesült Államokban meglepően sok történész foglalkozik az Oszták-Magyar Monarchia történetével.1 Hosszú bibliográfiát lehetne összeállítani az USA-ban az utóbbi 10—15 évben megjelent, a Habsburg-Monarchiával foglalkozó művekről. A szerzők között nemcsak másod-, harmadgenerációs magyarokat vagy más középeurópai országokból származó történészeket találhatunk, hanem sok olyan tudóst is, akit nem családi, nemzeti hovatartozása, hanem szakmai érdeklődése vezetett a Habsburg-Monarchia történetének kutatásához. A kutatást motiváló tényezők között bizonyára szerepet játszanak a — különböző időpontokban az USA-ba vándorolt — közép-, kelet-európaiak; hagyományaikkal, kultúrájukkal ők is hatottak az amerikai szellemi élet fejlődésére, és így az amerikai történettudomány számára nyilvánvalóan érdekes téma e bevándoroltak egykori hazájának története. Másik fontos, a kutatásokat ösztönző tényező lehet az, hogy a Habsburg-birodalom története a nemzeti probléma kutatói számára általában is érdekes; az oly sok nemzet összeolvadásából, majd az ugyancsak különböző nemzetiségű bevándoroltak asszimilációjával kialakult népességű Amerikát pedig különösen érdekelheti a több nemzet és nemzetiség együttélésének kérdése a sok kutató részéről „nemzetek fölötti politikai egységnek" tekintett Habsburg-birodalom történetében. A mai kisebb és nagyobb integrációs egységekbe tömörülő világban időszerűnek mondható a nemzetek fölötti politikai egységek problémája; a szupranacionális gondolat politikai célú népszerűsítésével is összefüggésben az idevágó amerikai kutatások mennyiségnövekedésében döntő szerepet játszik a nagy anyagi bázis, hiszen a kutatások folytatását számos ösztöndíj, alapítvány könnyíti meg. A Habsburg-Monarchia sok kutató számára a jelenkori filozófiai és pszichológiai gondolkodás egyik melegágyaként is érdekes. A mai Bolzano és Wittgenstein reneszánsz, a sok tekintetben Freudra alapozott modern pszichológiai kutatások idején történészeket, filozófusokat, pszichológusokat egyaránt foglalkoztatja az az osztrák kultúra és annak társadalmi környezete, amelyben ezek a gondolatok keletkeztek. Elsősorban ez az utóbbi tényező érezhető W. M. Johnston-nak, a massachusettsi egyetem professzorának 1972-ben megjelent könyvében, amely a letűnt birodalom szellemi életének bemutatását, ill. a szellemi élet és a társadalmi berendezkedés kölcsönhatásának vizsgálatát tűzi ki célul. Azt kívánja kutatni, hogyan lehetett annyi új, eredeti, a további évtizedeket megtermékenyítő gondolat forrása a Habsburg-birodalom, milyen tényezők játszottak szerepet a fokozatos gazdasági, társadalmi, politikai bomlás, erjedés ellenére is pezsgő és tartalmas szellemi életben. A hat nagy fejezetre osztott 400 oldalas mű a társadalomvizsgálatot körülbelül 70 kiemelkedő gondolkodó bemutatásával köti össze. A könyv alcíme 1848-at és 1938-at jelöli meg korszakhatárokként, de túlnyomó részben a századfordulót megelőző és követő évtizedeket, a Habsburg-birodalom felbomlását közvetlenül megelőző időszakot vizsgálja. A szerző tehát maga is érzi e korszakhatárok erőltetettségét, és ezért foglalkozik viszonylag keveset 1867 előtti és 1918 utáni problémákkal. A szerző által egységesnek tekintett időszak legalább három élesen elkülönülő szakaszra osztható (1848—1867, 1867—1918, 1918—1938) és a könyvben méltatott szellemi teljesítmények egyértelműen a második korszak szülöttei. Az alcím is félrevezető, nyilvánvalóan célszerűbb lett volna korszakhatárokként 1867 és 1918 megjelölése. Módszertani kérdéseket is felvető bevezetőjében Johnston „tudományszociológia" írását tűzi ki célul, amelyen ő a társadalomnak az emberek gondolkozásmódjára való hatását vizsgáló tudományt ért. Azt is hangsúlyozza azonban, hogy félrevezető, ha az eszméket, ideológiákat kizárólag azzal a társadalmi környezettel magyarázzuk, amelyben születtek. Vizsgálni kell az eszmék társadalomtól és egyénektől elszigetelt önálló fejlődését is, valamint lényeges az is, hogy egyes kiemelkedő gondolkodók hogyan kívánják módosítani, változtatni társadalmi környezetüket. Az így vázolt kutatási módszerrel keresi a választ a nagy kérdésre: mi az oka a 1 Ld. erről Deák István: Amerikai történészek az Osztrák-Magyar Monarchiáról. Századok, 1967. 1402 — 1412. Ü6.: American (and some British) books on Austria-Hungary. New Hungarian Quarterly 1971. 12. évf. 41. sz. 162 — 174. Lóránd Imre: Habsburgológia az Egyesült Államokban. Élet és Irodalom, 1971 (23. sz. 6.).
