Századok – 1974
Történeti irodalom - Bloch Marc: A történelem védelmében (Ism. Várnai András) 974/IV
974 TÖRTÉNETI IRODALOM ami fokozta a károk arányait. 1949—1952 között sikerült helyreállítani a 7 osztályos kötelező általános oktatást, s ekkortól már az élet új szintje követelményeinek megfelelően az oktatás tartalmi kérdései is előtérbe kerültek. Az 1960-as években a középiskola általánossá tételére irányuló lépések mellett egész sor pedagógiai törekvés kikísérletezésére nyílott lehetőség, amelyek mind a termelés szempontjainak igyekeztek alárendelni az oktatást. Ez utóbbi szempont érvényesül a tudományfejlődés tárgyalásánál is. A geológiai, az atom, a haditechnika tudományának fejlődése áll előtérben, s utal a szerző arra, hogy a tudományos élet decentralizálása is jellemzője ennek a periódusnak, amelynek során a szovjet tudomány nemzetközi tekintélye is egyre nagyobb lett, különösen a világúrkutatási sikerek következtében. Az irodalmi és művészi élet fejlődési irányának bemutatása után azzal zárul a fejezet, hogy napjainkban jutott befejező szakaszához a szocialista kulturális forradalom. Befejezésül megemlítjük, hogy a kötetet jellegével jó összhangbaji álló irodalomjegyzék, rövid kronológiai táblázat, név- és helynévmutató zárja le. Mint fentebb utaltunk is rá, forráspublikációk, a legújabb monografikus feldolgozások eredményei szerepelnek — váltakozó aránnyal — a kötet bibliográfiájában. A szövegközi képanyag szerencsésen simul a szöveghez, de a térképek ebben a kötetben is hiányoznak. Végül megállapíthatjuk, hogy a menetközben érintett egyenetlenségek, aránytalanságok ellenére a kötet a szovjet történettudomány jelenlegi álláspontját tükrözve, sikeresen foglalja össze az 1917-től napjainkig végbement változásokat. Menyhábt Lajos—Niederhattser Emil MARC BLOCH: A TÖRTÉNELEM VÉDELMÉBEN Válogatott művek. (Válogatta, előszóval és jegyzetekkel ellátta Kosáry Domokos.) (Budapest, Gondolat, 1974. 323 1.) A Társadalomtudományi Könyvtár sorozata, mely már eddig is sok adósságot törlesztett könyvkiadásunkban a történeti, történetelméleti, szociológiai, pszichológiai stb. tudományok klasszikus műveinek közreadásával, új jelentős kötettel gyarapodott. Marc Bloch a XX. század francia történetírásának egyik legnagyobb alakja, az egyetemes történet kutatásában elévülhetetlenek érdemei. Gyűjteményes kötete „A történelem védelmében" címmel jelent meg, legfontosabb írásainak — első alkalommal való — magyar nyelvű válogatásában, Kosáry Domokos Szerkesztésében. Marc Bloch 1886-ban született Lyonban. Apja Párizsban az École Normale Supérieure ókori történelem tanára volt. Marc Bloch itt és a Sorbonneon végezte tanulmányait, 1920-ban doktorált, majd a strasbourgi egyetemen tanított. Fő kutatási területévé a feudális kor története vált. Munkásságának kezdeti szakaszára a francia jogtörténeti iskola és — a Század első felében szinte minden polgári történettudósra ható — Dürkheim féle szociológia történetileg hasznosítható gondolatai, valamint az ún. posszibilista földrajzi-történeti irányzat hatása jellemző. Ezen irányzatok elemzése, tanulságaik összegzése és kritikája Marc Blochot már pályája kezdetén az összehasonlító és szintetizáló látásmódú történetszemlélet felé irányították. Ez a széles áttekintésű történetvizsgálati igény az alapvető társadalom- és gazdaságtörténeti folyamatok kutatására késztette Blochot. Henri Pirenne századunk jelentős belga történésze, aki szintén a feudalizmuskori gazdaságtörténettel foglalkozott, Bloch figyelmét az agrártörténetírás felé fordította. Éppen Pirenne útmutatásai és az agrártörténet mély, elemző vizsgálata vezette el ahhoz a felismeréshez, hogy történeti helyzetek és folyamatok csak öSsztörténeti (a feudalizmus esetében összeurópai) keretben vizsgálhatók és elemezhetők úgy, hogy történeti tanulságul szolgálhassanak a jelen történeti problémáinak megoldásánál. E vizsgálatok történeti módszerét az összehasonlításban jelölte meg (éppen Pirenne kutatásai alapján), és ,,Az európai társadalmak összehasonlító története" kidolgozását tűzte ki célul egy 1928-as program-tanulmányában. ,,Az összehasonlító módszer sokra képes; égetően szükséges, hogy általánossá és tökéletessé váljék a történelmi tanulmányok terén. De nem képes mindenre: a tudományban nincs talizmán.