Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
864 КОНОМ MIHÁLY csak a katonai helyzet újabb romlása után, a 10-ről 11-re virradó éjjel adott meg. Jellemző erre a taktikázásra az alábbi eljárás is: Nem sokkal a 6-án megindult szovjet támadás után, a német parancsnokság felkészült arra, hogy esetleg visszavonja a csapatokat (Balassagyarmat, Budapest hídfő, Székesfehérvár, Balaton, Nagykanizsa) a Bükk—Mátra—Budapest—Székesfehérvár— Balaton és Nagykanizsa általános vonalra. Erről 7-én a magyar kormány véleményét hivatalosan is kérte a német parancsnokság. Válaszként 8-án még személyesen Horhy tiltakozott Veesenmayernél Magyarország feladása ellen.123 Számukra ez a lépés — amely feltehetően szovjet előrehaladást eredményezhetett volna magyar földön —, azt is jelentette, hogy az óhajtott nyugati megszálláshoz sem kaphattak volna időt és térbeli lehetőséget. Pedig ez a szempont és cél a leglényegesebbek egyike volt a budai várban, nemcsak ekkor, az előzetes feltételek kézhezvétele előtt, hanem még annak megismerése után is. Az „előzetes feltételek" Budapestre érkezése idejére — 9-én délelőtt küldték el Moszkvából — a katonai helyzet tovább romlott: a szovjet csapatok a Szohiok—Debrecen útvonalat elvágták és a Tiszán is átkeltek.125 A katonai események hatása alatt tárgyalta meg október 10-én „egy szűkkörű koronatanács", a kormányzó, a miniszterelnök, a külügy- és a honvédelmi miniszter, a vezérkari főnök, a katonai és poUtikai irodák vezetői részvételével, az előzetes feltételeket.12 6 Hosszabb vita után Hennyey külügyminiszter szerint a következő felfogást tették magukévá: „A Molotov-féle közléseket csak mint előzetes feltételeket lehet elfogadni, és a fegyverszünetnek végleges és részleges feltételeit a szokásos diplomáciai tárgyalásokon kell megállapítani. Mindenesetre a bizottság kérje, hogy végleges fegyverszünet megvalósítása végett az orosz haderők további előnyomulása leállíttassák és a támadások szüneteljenek."12 7 Ezt bizonyítja az a távirat is, amelyet e megbeszélés eredményeként Budapestről október 10—11-е éjjel, 0 óra 30 perckor küldtek Moszkvába. „Magyarország előzetes fegyverszüneti feltételeket elfogadja. Kéri részletes fegyverszüneti tárgyalás mielőbbi megindítását. . ." Továbbá teljes titoktartást, amíg a Budapesten levő német túlerő ellensúlyozására a frontról megfelelő magyar katonaságot nem hoznak, és mindehhez, „hogy biztosíthassuk fegyverszünet feltételeinek végrehajtását", kéri a szovjet csapatok megállítását.12 8 Az ismertetett állásfoglalás és kérés mögött valójában egy újabb horthysta mahináció húzódik meg. „Ez a kérelem — írja Hennyey külügyminiszter a szovjet csapatok megállítását illetően — az időnyerés biztosítását szolgálta abból a célból, hogy az angolszász hatalmak bevonásával Magyarország javára kedvezőbb, végleges fegyverszüneti feltételeket lehessen elérni, és különösen a Németország elleni hadüzenet elejtésére megoldást lehessen találni". „Ezeknek a felette nehéz és sorsdöntő elhatározásoknak az idején — húzza alá mégegy-123 Uo. 16721. doboz. Hennyey G. vallomása és uo. 16732. doboz. Vörös János vezérkari főnök naplója. 124 Gosztonyi P. : A magyar—szovjet fegyverszüneti . . . 409. A Budapestről 10-én délután Moszkvába küldött sürgöny szerint azt csak 9-én este vették a várban. A jelentős időeltérés a két forrás között valószínű abból ered, hogy utóbbi a megfejtés idejét tünteti fel beérkezési időnek. 125 Lásd: Olvedil.: i. h. 123, 127 és 147-148. 126 HIL. Békeelőkészítő 3. doboz. A/II/16. Vattay altbgy. 1946. VII. 7-i vallomása és Hennyey G.: Magyar erőfeszítések ... 27. 127 Hennyey G.: Magyar erőfeszítések ... 28. 128 OL. Filmtár. 14086. VI. sz. távirat.
