Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
HORTHY KÍSÉRLETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA (II. RÉSZ) 1085 1944. október 15-nek a történetével igen sok tanulmány foglalkozik, s ezek részletesen elemzik az eseményeket.252 E munkában az ismétlések elkerülése miatt nagymértékben támaszkodtunk e feldolgozásokra, ezért részletesebben elsősorban csak azoknak a kérdéseknek a tárgyalására kerül sor, amelykhez újabb tényanyagot sikerült feltárni, vagy lényegesebb, eddig kevésbé vizsgált nemzetközi, illetve hazai összefüggésükre világíthatunk rá. Október 15-e a kormányzó és környezete számára kedvezőtlen, baljóslatú előjellel kezdődött. A reggeli órákban a Gestapo tőrbecsalta és elhurcolta ifj. Horthy Miklóst. A jugoszláv partizánokhoz már korábban kiépített összeköttetés felhasználásával 15-én reggel 9 órára ifj. Horthy találkozót beszélt meg Bornemissza Eélix Eskű-téri irodájában az állítólagos partizánösszekötővel, aki, mint jelezték, egy „fegyverszüneti szerződés tervezetével" érkezett meg. Alig kezdődött el a megbeszélés, a szomszédos szobákból SS-legények törtek be, és ifj. Horthyt meg a házigazdát összekötözve elhurcolták. Mindkettőt rövidesen Mauthausenbe internálták. A tárgyaló, állítólagos partizánok, nem kerültek velük együtt Mauthausenbe. Ez is adalék, bizonyíték ahhoz, hogy valóban német fasiszta provokáció volt az egész akció,253 amelynek közvetlenül semmi köze a 15-i leválási tervekhez, csak a véletlenek összejátszódása következtében történt mindkettő október 15-én. Sőt, a Gestapo volt funkcionáriusaitól származó visszaemlékezések szerint ifj. Horthy elhurcolását először már 13-ára tervezték, de ekkor váratlan események közbejötte miatt azt nem lehetett végrehajtani.25 4 Az így október 15-én végrehajtott akció kezdetben fokozta a kormányzó kilépési szándékát, de a német fasiszták kezében rövidesen Horthy zsarolásának eszközévé vált. A kormányzó fiának elrablása miatt, — amelynek híre 10 óra körül vált ismertté a Várban, — a koronatanács ülése is csak féltizenegy után kezdődhetett meg. A koronatanácson az előző napi tervnek megfelelően indultak az események. A kormányzó a katonai helyzet súlyosságát és a közelgő német összeomlás várható bekövetkezését vázolva, kifejtette annak Magyarországot érintő, esetleg megsemmisítő következményeit, ha most már csak egyedül, továbbra is kitart Németország mellett. „Ezért kénytelen fegyverszünetet kérni az ellenségtől, — szögezi le a koronatanács jegyzőkönyve Horthy kifejtett álláspontját. — Olyan híreink vannak, hogy elfogadható feltételeket kapunk."25 5 Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet az akkor készült jegyzőkönyvnek a fegyverszünet kérésével kapcsolatos jövőidejű megfogalmazásaira. Ugyanis a kormányzó itt is, és az ülésen valamennyi hozzászóló, e kérdést érintve, mindig úgy beszélt, mint ami csak ezután következik be. A minisztereknek ez a fogalmazása érthető, hiszen nem tudták, hogy az előzetes fegyverszünet már alá is 252 Mindenekelőtt Rozsonyói Ágnes, Teleki Éva, Juhász Gyula idézett munkáira támaszkodtam. 253 HIL. Tan. gy. 2600. Bornemissza Félix: A halál torkában. 1963 márc. havi visszaemlékezése. 254 Lásd: Walter Hagen: Die geheime Front. Wien, 1950, 375. Idézi: Rozsonyói Ágnes (i. m. 878), aki ezt a korábbi dátumot nem tartja valószínűnek. Azonban más támaszpont is van, ami a tervet valószínűsíti. A kormányzó, mint tudjuk, jóval korábban személyesen is tárgyalt a jugoszláv küldöttel, így jól ismerte a kérdést. Ezért elhihető egy tervezett első találkozásról írt sora: „első alkalommal kitért ez elől, mert az összejövetelre kijelölt ház előtt gyanús alakokat vett észre". (Horthy : i. m. 271.) Ez a meghiusult találka lehet az, amiről fenti hely is megemlékezik. 255 PI. Arch. Gy. 1954. Az 1944. október 15-i Koronatanács ülésének jegyzőkönyve.
