Századok – 1973
Közlemények - Grickevics Anatolij: A pravoszláv egyház helyzete a Litván Nagyfejedelemségben és a nemzeti-vallási harc a magánföldesúri városokban 942/IV
960 ANATOLIJ GRICKEVICS zsenszkij bratsztvo javára történő fizetését. Örökösei szintén nem fizették. 1764 októberében a bratsztvo megbízottja, Leon Lapickij szlucki bíró feljelentette Szluck hűbérurát, Radzivill Károly herceget a litván konföderáció főbírájánál. Megállapítást nyert, hogy a város hűbérura köteles megfizetni saját bratsztvo-tag kézműveseinek a 6 ezer zloty hitelt és 6720 zlotyt, amely összeg a 14 éven át nem törlesztett kamat volt.114 A pravoszláv Preobrazsenszkij bratsztvo tehát nemcsak a hűbérúr hitelezője volt, de feudális birtokos is, aki rendelkezett a főnemes birtokai felett és parasztjaitól beszedte a feudális szolgáltatást. S itt mint a városközösség, a városi tanács képviseletében lépett fel, annak pozícióit erősítve. Az a tény, hogy egy magánföldesúri város polgárai nemesi bíróság elé idézhették hűbérurukat, az akkori belorussziai politikai viszonyokkal magyarázható: a Potocki mágnáscsoport vereséget szenvedett, és követőjük, Radzivill Károly emigrált. Ilyen körülmények között érthető, hogy az ellenfelekből álló nemesi bíróság korlátozni igyekezett a szemben álló mágnáscsoportot. De maga a tény, hogy egy hűbérúr városának kézművesei feljelentést tehettek, arra utal, hogy kétségtelenül tudatában voltak saját politikai erejüknek a lengyel nemesi köztársaságban folyamatban levő változások közepette. Nem féltek a főnemes esetleges bosszújától. Ez a vallási egyesülés messze túlment azokon a határokon, ameddig egy, a pravoszláviáért küzdő egyházi szervezet elmehetett. A Preobrazsenszkij mellett a XVII. század utolsó negyedében Szluckban létrejött az Uszpenszkij bratsztvo is az Uszpenszkij székesegyház mellett.115 A XVIII. század végóig állt fenn és hasonló céljai voltak, mint a Preobrazsenszkij bratsztvónak. Az alapítólevél szerint ez a vallási egyesülés jogot kapott arra, hogy a székesegyház papjait ellenőrizze. A bratsztvo vette kezébe a székesegyháznak nyújtott pénz- és természetbeni évjáradókok elosztását, a pénzbevételek ós adományok ellenőrzését, beavatkozott a szlucki ún. fehér papoknak, még a főpapnak a tevékenységébe is, részt vett a székesegyház lelkészeinek kiválasztásában. 116 Az Uszpenszkij bratsztvo néha az egyházi méltóságokkal is összeütközésbe került, akik nemegyszer panaszkodtak az egyesülésre.11 7 Ennek élén szintén befolyásos városi polgárok, a városi magisztrátus tagjai álltak. ígypl. 1714-ben a bratsztvo öregjeivé választották Diortkót, Gyeneskót ós Pavlusicsot,11 8 akik mind azokhoz a. patrícius családokhoz tartoztak, amelyekből a városi tanács tagjait választották. Az Uszpenszkij bratsztvo nagy összegekkel rendelkezett és szintén folytatott hitelügyleteket.11 9 A Preobrazsenszkij és az Uszpenszkij bratsztvo Szluckban gazdag szervezetnek számított, szoros kapcsolatban állt a városi magisztrátussal és nagy befolyással rendelkezett. A város hűbérura is kénytelen volt számolni velük és gyakran támogatta is őket. Egyik bratsztvo működése elé sem gördített akadályt. Kétségtelenül jelentős szerepet játszottak abban, hogy a pravoszláv egyház bizonyos pozíciókat tarthatott meg Belorussziának ebben a részében. Más magánföldesúri városokban is működtek pravoszláv vallási egyesülések (bratsztvók). A forrásanyag igen korlátozott volta azonban nem teszi lehetővé tevékenységük részletes jellemzését. 114 AGAD, AR, dzial XXIII, teka I, Bastawcy. 115 Minszkaja sztarina. Vüp. IV. No. 236; 96 — 97. 116 Uo. No. 236; 96-97; No. 237; 97-98; No. 249; 109-110; No. 288; 124; No. 340; 140. 117 Arheologicseszkij szbornik dokumentov, otnoszjascsihszja к isztorii Szevero-Zapadnoj Ruszi. Tom VII. (Északnyugat-Oroszország történetére vonatkozó régészeti gyűjtemények. VII. köt.) Vil'na. 1870. No. 142; 72; No. 173; 73; Minszkaja sztarina. No. 237; 98; No. 297; 125-126. 118 Uo. No. 294; 125. 119 Uo. No. 237; 98; No. 278; 121-122; No. 335; 138-139; No. 419; 167; No. 450; 177-178.
