Századok – 1973
Tanulmányok - Balogh Sándor: A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak (1947 tavasza) 906/IV
938 BALOGH SÁNDOR jövőjére, mind a „centrum" vezetőinek, s mindenekelőtt Nagy Ferencnek a párt ós a politikai életben betöltött szerepére. Éppen ezért a baloldal elsősorban arra törekedett, hogy Nagy Ferencet a katolikus klérussal való szembefordulásra vagy legalábbis az e téren való színvallásra kényszerítse. Ez utóbbi célt szolgálta Farkas Ferencnek a katolikus püspöki kar márciusi körlevelével kapcsolatos nyilatkozata is. Farkas Ferenc kijelentette, hogy a kultusz-tárca költségvetési előadójaként elmondott szavait a fakultatív vallásoktatás bevezetését és a katolikus egyház álláspontját illetően a miniszterelnöknek a március 11-i pártközi értekezleten elhangzott bejelentéséből merítette. „A miniszterelnök úr joga az — mutatott rá Farkas Ferenc —, hogy a püspök személye felől felvilágosítást adjon, akit (Bánáss László veszprémi püspökről volt szó — B. S.) egyébként a pártközi értekezleten megnevezett."126 Két nappal korábban az SzDP párttanácsának az ülésén Szakasits Árpád szintén azt a bejelentést tette, hogy a fakultatív vallásoktatás kérdését a Kisgazdapárt „hozta napirendre". De Szakasits a fakultatív vallásoktatással összefüggésben az FKGP és a katolikus klérus kapcsolatának a jelentőségét is megvilágította: „Ha a Független Kisgazdapárt elveszti a klérus támogatását, akkor vidéken elég nehéz politikai helyzetbe kerül. És akkor képtelen lesz arra, hogy újra felépítse magát és veszteségeit behozza."12 7 A Kisgazdapártot, illetőleg személy szerint Nagy Ferencet azonban a fakultatív vallásoktatás bevezetése körül támadt vitákban sem érte erőteljesebb támadás az SzDP részéről.12 8 A parasztság körében megnyilvánuló elégedetlenség, valamint a fakultatív vallásoktatás elleni tömeges tiltakozások és nem utolsósorban a kisgazda képviselők rágalomhadjáratának a hatására azonban április folyamán már a baloldali pártok is — főleg az MKP és az NPP — határozottabban léptek fel a Kisgazdapárttal szemben. Az NPP Politikai Bizottságának az 1947. április 22-i ülésén Darvas József azt javasolta, hogy a fakultatív vallásoktatással kapcsolatosan a baloldali pártok vagy szorítsák rá az FKGP-t arra, hogy következetesebben képviselje az ügyet, vagy ha ez nem megy, sürgősen vegyék le a napirendről.129 A Kommunista Párt vezetői ugyancsak több ízben szóvá tették a nyilvánosság előtt is az FKGP kétkulacsos magatartását. A közvélemény elé tárták, hogy a fakultatív vallásoktatás bevezetését bár a Kisgazdapárt kezdeményezte, mégis a felelősséget a Kommunista Pártra próbálj a hárítani. Majd egyenesen felszólították Nagy Ferencet és a többi kisgazdapárti vezetőt, hogy őszintén tisztázzák pártjuknak a fakultatív vallásoktatás bevezetésével kapcsolatos szerepét. „A kisgazdapárt felelős vezetői részéről világos, egyértelmű nyilatkozat mind máig nem hangzott el. A vezetők kétértelmű magatartása teszi lehetővé — írta a Szabad Nép — a nagyon is egyértelmű rágalomhadjáratot."13 0 * 126 Szabadság, 1947. márc. 21. 127 PI Arch 253/1-139. 128 Valószínűleg ennek is volt köszönhető, hogy a kisgazdapárti vezetők még májusban is megpróbáltak közeledni a Szociáldemokrata Párthoz. „Érzékeltette velem — írta Schiffer Pál 1947. máj. 8-i feljegyzésében a Balogh Istvánnal folytatott beszélgetéséről —, hogy szeretne pártunkkal melegebb viszonyt kialakítani anélkül, hogy ez a munkásegység kérdését érintené" (PI Arch 253/1 — 181). 129 PI Arch 284. f. XIII. es. 180 Szabad Nép, 1947. ápr. 27.
