Századok – 1973
Tanulmányok - Szűcs Jenő: Társadalomelmélet; politikai teória és történelemszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumában - II. rész 823/IV
KÉZAI SIMON GESTA HUNGAROKUMA 855 mind szerkezetileg, mind nyelvileg magasabb színvonalával, a „kortörténet" forrásokra támaszkodó, alapjaiban megbízható előadásával, ugyanakkor az elbeszélőmód biblikus hangvételű univerzalizmusával, s ezzel összhangban, szenvedélyes guelf-pártosságával és ghibellin-gyűlöletével. A középkori szellem két elváló útja: amely a keresztény univerzalizmuson belül is már elsődlegesen saját nációja sajátos helyét keresi, s amely fenntartások nélkül simul be e „szupranacionális" gondolatvilágba. S ez még akkor is érdekes, ha történetesen Kézai és András mégsem egymás mellett lovagolt, mert hiszen kétségtelenül mindketten azonos időben és azonos körülmények közül kiszakadva (az egyik átmenetileg, a másik véglegesen) jutottak élményszerű kapcsolatba „Európával". De térjünk vissza a nápolyi királyság magyar követeihez, hogy most már röviden le is zárjuk a kérdésnek ezt a részét. A francia kereszteshad 1271 áprilisában Rómából tovább vonult Lombardián át Franciaországba, az Anjou udvar viszont visszavonult május elején Foggiába, Apuliába és ott tartózkodott június végéig. Valamikor június elején érkezett vissza Budáról Anjou Izabella kísérete, Szicília marsallja és Trani érseke.87 A nápolyi magyar követség, vagy annak egy része, érthetően eléje sietett, ott találjuk őket június 7-én a marsall-lal együtt Foggiától nem messze a tengerparton, Sypontoban.08 Időközben — talán a marsall-lal együtt — újabb, immár tehát ötödik magyar követ szállt partra Barlettában, Adorján ferences testvér, feltehetően a nem sokkal későbbi (1274—1281) magyarországi provinciális.6 9 Az ő küldetését azonban már nem követjük, minthogy Sixtus mester és társai hamarosan visszatértek Magyarországra. Sőt maga Sixtus alighanem mindjárt azután, hogy Anjou Károlyt visszakísérte Szicíliából, még április—május folyamán hajóra szállt, mert 1271. június 28-án már itthon volt, Esztergomban. Itthon mint királyi klerikusra újabb feladat várt: őt nevezte ki a király az udvarnokok földhasználatát és jogviszonyait kivizsgáló országos bizottság vezetőjévé, bírájává (iudex. . .super terris udvornicorum per totum regnurn Hungarie pro tempore constitutus), s ebben a minőségében látjuk őt tevékenykedni 1272 egész első felében.70 Nehéz meg nem kockáztatni a sejtést: vajon Kézai Simon nem volt-e továbbra is idősebb klerikus kollégája kíséretében? Hiszen „társadalomelméleti" traktátusának középpontjában később éppen az udvornici történeti eredetének és a nemesekkel való viszonyuknak homályosan motivált, de kétségtelenül a jelen állapotokból „etimologikus" módon visszakövetkeztetett fejtegetései állnak. Hol kaphatott inkább inspirációt e téma kifejtéséhez, mint az udvarnokok jogviszonyainak hosszas vizsgálata közben? Hogy aztán ő maga 1272 szeptemberé-67 1271. jún. 10-én már folyik a Trani-i érsek kártalanítási ügye; a követség egy hajóját ugyanis még odamenet almissai kalózok elrabolták egész személyzetével együtt. MDEA I. 27 (24. sz. a kiadásban tévesen 1270). Vö. uo. 31 (29. sz.). 68 1271. jún. 7.: „. . . de expensis Vngarorum tunc cum marescallo nostro in Syponto morantium. . ." MDEA I. 26 (22. sz., tévesen 1270). A regesztában indokolatlan a „katonák" kitétel, mert erről a szövegben szó sincs. Vö. I Registri, VI. 92 (366). 69 1271. jún. 20., apud Lacumpensilem [Lagopesole]. A szöveg kétféle változatban maradt fenn: MDEA I. 26 (23. sz., tévesen 1270) és I Registri, VI. 252 (1348. sz.). Előbbi szerint fráter Adrianus Ungarns ferencrendi (de Ordine Minorum ), utóbbi szerint ispotályos (de Ordine Milite Templi). Valószínűleg az előbbi helytálló. Viszont az utóbbi szövegben megvan a „nuper in Barolo vei Trano moranti" kitétel, amely az előbbiből hiányzik. A rendeletben Anjou Károly meghagyja, hogy Adorján testvért június 24-re hozzá, Lagospesole-ba irányítsák. — Adorján ferences személyére, általában a ferenceseknek már IV. Béla idején játszott szerepére a diplomáciai küldetésekben Karácsonyi J. : Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. Bp. 1922. 21 — 27. 70 A datum per manusok ugyan e korban valószínűleg már formális jellegűek, de nem ilyennek kell tekinteni az esztergomi káptalan 1271. jún. 28. oklevelét, amely egy földosztály megtörténtét tanúsítja presentibus magistro Syxto lectore. . . stb. MES VIII. 356. — Bírói tevékenységére az ország különböző részeiről 1272. jan. 21. és jún. 12. közt: ÁUO VIII. 402; CD VII/4. 146; ÁUO VIII. 401, 392, 399 (ebben a kronológiai rendben). 3*
