Századok – 1973
Tanulmányok - Szűcs Jenő: Társadalomelmélet; politikai teória és történelemszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumában - II. rész 823/IV
KÉZAI SIMON GESTA IIUNGAROTUJMA 849 utasításban nevezik: „esztergomi kancellár" —, nuncius et clericus regis Ungarie. Ő már ismertebb személy számunkra, mint az előbbi követek. 1258 után éveken át, 1264-ig IV. Béla állandó követe volt Rómában a szentszéknél.61 A majd Messinában feltűnő szokatlan titulusa nem elírás; később, már itthon ő maga címzi így önmagát egy oklevelében (magister Syxtus scolasticus et cancellarius ecclesie Strigoniensis) .52 Az Anjou-udvarban nyilván e jobban hangzó címén mutatkozott be. A követségre való jelölése kétségtelenül itáliai tájékozottságával, korábbi római diplomata múltjával függ össze, sőt bizonyára azzal a még közelebbi és lényeges körülménnyel, hogy éppen annak a IV. Orbán pápának az idején (1261 — 1264) volt a magyar király római követe, sőt a pápa káplánja,53 akinek jóformán legtöbb energiája Anjou Károly dél-itáliai uralmának előkészítésében merült ki ! A körülményekből még azt is kihámozhatjuk, melyik magyar követség tagja, sőt alighanem egyik vezetője volt Sixtus mester. A főkapitányi kamara november 30-i körlevelében valamennyi tartományi hatóságot értesítette, hogy Sixtus mester a magyar király nagy jelentőségű ügyeiben készül Szicíliába utazni Anjou Károly elé, ezért őt mindenütt azzal az „illendő tisztelettel" fogadják, ahogy Nápolyban is tisztelték, amely tisztelet jeléül kísérőként osztották be melléje a firenzei Rajnáid mestert, a király nótáriusát.54 Efféle hang csakis egy követség vezetőjének jár ki, s nem képzelhető el, hogy beosztottja lett volna a nemrég Nápolyba érkezett Nikodém főesperesnek, aki egyébként is — mint láttuk — csak másodmagával érkezett, s nem ő, hanem Sixtus mester ment 61 Életrajzára Kollányi F.: Esztergomi kanonokok, 1100 1900. Esztergom. 1900, 13; Hajnal I.: i. m. (9. jz.) 16. — Az 1240-es években bukkan fel az oklevelekben, 1255 — 1258 és 1264 —1285 közt az esztergomi káptalan kiadványainak datum, per manus&ib&n mindig ő szerepel, mint olvasó kanonok; egyidejűleg egy időn át (már 1264 előtt, majd 1266) komáromi főesperes. Ezzel párhuzamosan 1258 óta clericus regis. — 1264. IV. Béla: „magister Sixtus lector Strigoniensis, dilectus et fidelis clericus noster missus per nos ad Curiam Romanam, ibidem pro regie dignitatis honore et bono statu regni nostri, spretis capitalibus inimicis adversariorum et emulorum nostrorum. .. per multos annos subeundo iurgiorum laboriosum certamen, defendisset nos et iura corone nostre fideliter et prudenter, alia quoque plurima nostra et regni nostri negotia in prefata curia ad promouendum commissa, laudabiliter et utiliter procurando" . . . MES I. 500; 1264 Mária királyné: (ugyanő) „honus laboriosi itineris ad curiam Romanam frequenter eundo, subiens, nostra ibidem et corone regie arduissima negotia per multos annos moram trahendo ibidem..." MES I. 517. Hasonlóan 1267 IV. Béla: MES I. 542. — Mind e narrátiókból, mind az ezek hitelét alátámasztó körülményből, hogy 1258 után csakugyan „per multos annos" hiányzik az esztergomi kiadványokból, már Hajnal I. rámutatott, hogy több éven át állandó követ volt a pápai udvarban. 1285 — 87 közt halt meg (Kollányi adata e vonatkozásban téves; 1285-ben még datál oklevelet, 1287-ben már quondam. MES II. 196, 221). 52 MES I. 611. 53 IV. Orbán pápa 1264. júl. 15-i oklevelében: minthogy „magister Sistus capellanus noster, scolasticus Strigoniensis, clericus et nuntius . . . Bele Ungarie regis" szeretne megválni komáromi főesperességétől, kéri a nyitrai püspököt, hogy a zágrábi vagy valamelyik más püpöki székhelyen kanonoki stallumot juttasson pártfogoltjának (Theiner: MV I. 274; MÉS I. 507). Minthogy időközben (már máj. 10.) Sixtus visszanyerte az esztergomi olvasókanonoki stallumot, sőt ez évben királyi és királynéi birtokadományt (Hetóny részeit Komárom megyében) nyert római szolgálataiért, az ügy nyilván tárgytalanná vált, viszont kétségtelenül kiviláglik, hogy 1264 tavaszán térhetett vissza Rómából. 54 „Eodem ibidem [1270. nov. 30.]. Scriptum est universis iustitiariis et officialibus . . . cum venerabilis . . . magister Sistus nuncius et clericus regis Ungarie pro magnis et arduis negotiis ipsius . . . regis Ungarie ac . . . regis Sicilie ad ipsius domini regis in Siciliam presentiam accedat, et ipsum decenti honore nos deceat honorare, deputavimus ad adducendum eundem nuntium magistrum Raynerium de Florentia . . . regis Sicilie notarium . . . Quare vobis . . . mandamus . . . quatenus nuntium ipsum . . . honorantes honore condigno, sibi de securo conductu . . . etc." I Registri, VII. 22 (70. sz.). Teljes szöveg Giudice: Codice III/2. 239.
