Századok – 1973

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 811/III

814 KRÓNIKA sokszor rámutattunk az emocionális ráhatások fontosságára; ez az V. szimpóziumon már igen erós hangot kapott. E tekintetben mi most a helyes, az oktatási és nevelési szempontból leghatékonyabb arányok életkori sajátosságokat figyelembevevő mérlegelését hangsúlyoztuk. A szimpózium első napirendi pontjának vitája plenáris ülésen zajlott, amelyen delegációnk minden tagja részt vett. A második napirendi pont — a történelem-tankönyvekkel és történelmi dokumentumokkal való munka — vitája, három szekcióban folyt. Az első szekció a témát az általános iskola vonatkozásában, a második a középiskola vonatkozásában tárgyalta. A harmadik szekció a szemléletesség, szemléltetés és szemléltetőeszközök kérdéseivel foglalkozott. A szekcióüléseken rendkívül termékeny és sokrétű vita folyt. Ebből rövid beszámolónkban csak néhány általános és jellemző vonatkozást tudunk kiemelni. Annál inkább, mert amíg az első napirendi pont az általános alapelveket tisztázta, — tehát eredményei rövidebben összefoglalhatók —, a második napirendi pont munkamegbeszélés jellegű volt, ahol igen sok konkrét pedagógiai ötlet, módszertani megoldás, egyéni javaslat vetődött fel, amelyekkel kapcsolatban egyes esetekben a legkülönbözőbb vélemények hangzottak el. A sokféle elképzelés és álláspont ellenére két kérdésben a résztvevők véleménye teljesen egységes volt. Az egyik a tankönyvek munkaeszközként való értelmezése volt, a másik az eredeti történelmi források felhasználásának szükségessége és lehetősége a történelemtanításban, valamennyi iskolatípusban. Számunkra különösen tanulságosak voltak a történelem-tankönyvek struktúrájára vonatkozó elképzelések és vizsgálatok. Meggyőzőnek tűnt, hogy a legtöbb országban a tankönyv szövegének strukturális, — pedagógiai funkció szerinti — elrendezésében látják a tankönyvvel való korszerű munka lehetőségének biztosítékát. Sokféle strukturális megoldást hallottunk ós sémát láttunk, amelyek különböző megoldásaik ellenére abban egységesek, hogy alapot kívánnak nyújtani a tanulónak a történelmi megismerés útjának bejárásához, s nem félnek ehhez a legkülönbözőbb jellegű tankönyvi eszközöket igénybe venni, pedagógiailag vegyíteni és egységbe olvasztani (pl. szöveges törzsanyag, szöveges kiegészítő és magyarázó anyag, történelmi forrásszöveg különböző funkcióval, különböző funkciójú ábrák, képek, sémák, térképvázlatok stb.). A szimpózium egyik eredménye a forrásokkal való munka sokrétű lehetőségeinek bemutatása volt. A szakemberek különböző kísérletek és személyes tapasztalataik alapján mutatták be, hogy a különböző életkorú tanulók számára milyen jellegű, típusú források felhasználása látszik a legcélszerűbbnek. A kiválasztás szempontjai mellett a megismerés folyamatába való beilleszkedés ós a módszertani megoldás különböző pedagógiai lehetőségei is megvitatásra kerültek. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a források kiválogatásánál és felhasználásánál a tananyag adta lehetőségeken túl messzemenően figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, és ügyelni kell a fokozatosság elvének érvényesítésére. A tankönyvi struktúrákon kívül számos gondolatébresztő órafelépítés és kísérlet ismertetése hangzott el. Ezek több esetben vitára adtak alkalmat, de az idő nem volt elegendő, hogy a sokféle elképzelésből általános eredményeket vonjunk le. Ez csak aláhúzta a munkakapcsolatok hasznosságát és bővítésének szükségét. Mint már említettük, küldöttségünk nyolc tagja tartott referátumot ill. korreferátumot, de további két tagja is az előre kiadott tájékoztató anyagok készítésével hozzájárult, kollektív munkánk eredményességéhez. A plenáris ülésen — és két szekció-ülésen — mi adtuk egy-egy nap az elnököt; delegációnk tagjai mindhárom szekció vitájában részt vettek. A zárómegbeszélésen a rendezőbizottság elnöke külön kiemelte a magyar delegáció példás részvételét, és annak tulajdonította a szekció-vtia új módszere meghonosításának érdemét. A záró-nyilatkozat kimondja: ,,A szimpózium záróülésén egyöntetűen hangzott el a kívánság, hogy a szocialista országok hagyományos történelemtanítási szimpóziumát a jövőben is feltótlenül meg kell rendezni. A szimpózium részvevői megelégedéssel fogadták a Lengyel Népköztársaság delegációjának vezetője, Janus Rulka javaslatát, hogy a következő, VI. Szimpózium színhelye Varsó és Krakkó legyen. A szimpózium részvevői elhatározták, hogy a VI. Szimpózium első napirendi pontjaként „A történelemtanítás szerepe a kommunista világnézet és a szocialista országok mai embertípusa személyiségének formálásában" c. téma kerüljön megvitatásra. AVI. Szimpózium második napirendi pontjaként a részvevők célszerűnek tartották, hogy a szocialista országok művelődósügyi miniszterhelyettesei ulan-batori tanácskozóján elfogadott ajánlásnak megfelelően ,,A szocialista közösség tankönyveinek nemzeti és egyetemes történeti anyaga" c. témát vitassák meg (a tankönyvek felépítésének általános elvei, a tankönyvi anyagok két és többoldalú egyeztetése alapján szerzett t apasztalatok).