Századok – 1973

Folyóiratszemle - Schmid Georg E.: A Coolidge-misszió Ausztriában 1919-ben 798/III

798 FOLYÓIRATSZEMLE Hasonlóan látja a problematikát Pavlű Bohdan is, aki a Huszadik Századnak a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontjával kapcsolatban írja: „A nemzetiségi politikában a türelmesség talaján álltak. A magyar állam egységének megőrzése mellett foglaltak állást, de ennek fejében készen álltak a nem magyar népek érdekében végrehajtott tisztességes engedmények megadására is." De figyelmeztet arra is, hogy Jászi nemzetiségi programja nem adta fel az asszimilációs politikát, hanem azt csak demokratikus formába burkolta. Jászi nemzetiségi koncepciója kedvező visszhangra talált a szlovák szociáldemokraták sorában is. A szerző szerint nyugodtan állíthatjuk, hogy Jászi felfogása közelebb állt a szlovák szociáldemokraták törekvéséhez, mint a magyar szociáldemokratáknak a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban elfoglalt nézetei, amelyek szinte azonosak voltak az uralkodó parlamenti pártok álláspontjával. Jászi nemzetiségi programja tehát a szlovákok körében kedvező fogadtatásra talált annak ellenére, hogy benne csupán a nemzeti lét minimumáról volt szó, mert ebben az időben a szlovák körökben az ilyen jellegű megoldást is elfogadhatónak és reménykeltőnek tartották. A „sajátos nemzeti kultúra" szabad művelése a nemzetiségeken belül a népi rétegek szellemi emancipációját jelentette. Jászi Oszkár gondolatai helyet kaptak a szlovák sajtóban is, sőt a korabeli szlovák sajtó hangot adott annak a reménynek, hogy ,,. . . programja az egész demokratikusan gondolkodó Magyarország programjává válik . . ." (Prúdy 1910. 6.) A „Prúdy" folyóirat köré csoportosult szlovák értelmiség a nemzetiségi kérdésnek Magyarországon való megoldására nem rendelkezett átfogó koncepcióval; programjuk inkább csak a magyarországi szlovákok súlyos, mindennapi kérdéseinek a rendezését sürgette. A szerző végül megállapítja, hogy eddigi ismereteink alapján Jászinak a szlovák nemzetiségi törekvésekhez való viszonyát ebben az időben nem jellemezhetjük úgy, mint valami különleges vonzalmat, sajátos érdeklődést a szlovák nemzetiség sorsa iránt, vagy éppen mint a szó szoros értelmében vett politikai támogatást. A magyarországi szlovákok problematikájának Jászi nem szentelt olyan figyelmet, hogy az meghaladta volna a magyarországi nemzetiségek helyzetére általában irányuló érdeklődésót, annak ellenére, hogy különbséget tett az egyes nemzetiségek öntudatának foka között, sőt hangsúlyozta a nemzetiségek között — számbelileg és politikailag is — a szlovákok jelentőségét. Az első világháború az Osztrák-Magyar Monarchia átalakítására vonatkozó addigi koncepciókat módosította, s egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a nemzetiségi problémák megoldásába a háború kimenetelének jelentős beleszólása lesz is. (Historicktf Casopis 1972. 1. szám 65—88. I.) Oy. Georg E. Schmid: A Coolidge-misszió Ausztriában 1919-ben Az USA-ban az első világháború utolsó éveiben működő Inquiry nevű, a háború utáni rendezést előkészítő bizottság tevékenységéről ír bevezetőül a szerző. A bizottság által kidolgozott memorandumok igen sokat foglalkoztak az Osztrák-Magyar Monarchia gyengítésének lehetséges módjaival. A szláv népek nemzeti törekvéseinek bátorítása kínálkozott eszközül, a végcél azonban nem a Monarchia felbomlasztása, hanem csak demokratikus-föderalisztikus átalakítása és a német politikai befolyás alóli mentesítése volt.