Századok – 1973
Történeti irodalom - S. Vincze Edit: A hűtlenségi per 1871–1872 (Ism. Mucsi Ferenc) 773/III
TÖRTÉNETI IRODALOM 773 észak-nyugati határait a Tiszánál megvonni úgy, hogy az egész mai Románia is beletartozik, meg Besszarábia. Néhány kritikai megjegyzésünk vagy inkább esak kételyünk azonban nem módosíthat azon az összképen, hogy kiváló erudícióval megírt, nagy anyagot mesterien összefoglaló és számos ponton továbbgondolásra késztető munkáról van szó. Az igazán jó történeti munka nyilván az, amely további gondolkodásra és további kutatásra serkent. NIEDERHAUSER EMIL S. YINOZB EDIT: A HÛTLENSÉGI PER. 1871—1872. (Budapest, Kossuth. 1971. 207 1.) S. Vincze Edit könyve a 100 évvel ezelőtti magyarországi szocialista-ellenes per első tudományos, monografikus feldolgozása. Bár magának a pernek az iratanyaga legnagyobbrészt elkallódott (csupán néhány rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyv maradt fenn), a szerző példásan lelkiismeretes levéltári feltáró munkával összegyűjtötte és felhasználta mindazokat az anyagokat, amelyek most számos új összefüggéssel, részlettel gazdagítják ismereteinket. A Fővárosi és az Országos Levéltár polgármesteri elnöki, illetve miniszterelnöki, belügyminiszteri fondjai, a minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei, egyes nem hiteles másolatban fennmaradt igazságügyminisztériumi akták mellett főleg a magyarországi szocialisták külföldi kapcsolataira vonatkozó, a bécsi állami levéltárak s a moszkvai Marxizmus — Leninizmus Intézet archívumában őrzött fondok anyagai gazdagítják, színezik a perről, előzményeiről és körülményeiről, szereplőiről alkotott képünket. Megismerhetjük a per hazai és külföldi (s itt elsősorban: szocialista) sajtóvisszhangját, mindazokat a sajtó- és könyvészeti anyagokat, amelyek a legcsekélyebb mértékben is tartalmaztak adatokat, értékeléseket a perről, szereplőiről, életútjukról. Az utóbbival kapcsolatban különösen kitűnik, hogy milyen nagy értéket képvisel — főként a korai munkásmozgalom történetére vonatkozóan — Révész Mihály életrajzi gyűjteménye, amelyet a szerző saját gyűjtésével is kiegészített. A szerző könyvében pontosan nyomon követi az események alakulását a letartóztatás pillanatától kezdve. Leírja a foglyokkal való bánásmódot, a letartóztatással kapcsolatos parlamenti vitákat, részletesen ismerteti és elemzi a vádiratot és a vádirat keletkezésének bonyolult minisztertanácsi és igazságügy-minisztériumi hátterét; különösen részletesen bontja ki a tárgyalás menetét s meggyőzően mutatja ki: miként és miért omlott össze szükségszerűen a „hűtlenség" vádja egy olyan országban, amelynek uralkodó osztálya liberális hagyományait, az 1848-as forradalomhoz fűződő kapcsolatait még részben megőrizte. A letartóztatottakkal szemben az volt a vád, hogy az 1868-ban létrehozott Altalános Munkásegyletben „törvényellenesen" szociáldemokrata nézeteket hirdettek; hogy ezeket „külföldi levelezés útján" is terjesztve, a fennálló jogrendet meg akarták dönteni; hogy az egyletben olyan szervezeti átalakításokat hajtottak végre, amelyek lehetővé tették sztrájkok szervezését; hogy tüntetést rendeztek a Párizsi Kommün mellett s általában: a külföldi „lázító iratok" terjesztésével a monarchia megdöntésére törtek. Ezek a vádpontok azonban — mint a bizonyítási eljárás során kiderült — részint nem voltak bizonyíthatók, részint pedig nem ütköztek törvényes tilalomba: az 1867-ben hatalomra került rendszer még nem bástyázta magát körül a munkásmozgalom, a szocialisták ellen. 14 Századok 1973/3