Századok – 1973

Történeti irodalom - The New Cambridge Modern History XIV. Atlas (Ism. Bereznay András) 761/III

TÖRTÉNETI IRODALOM 765 kóbakebelezi, és a mai (1972.) határral megegyezik. Ugyanez ahiba a 231. oldalon a Nyugat-India 1763—1830 című térképen megismétlődik. A Nyugat-Afrika 1880—1900 c. térképen a 263. oldalon rosszul jelenik meg Kamerun és a francia kézen levő területek határa. A térkép nem tekinti német birtoknak a Lagonétől keletre, a 10°-tól északra, a Sáriig terjedő területet, annak ellenére, hogy egy 1894-es, az ottani határokat szabályozó egyezmény, — melynek leírása a Conventions internationales en Afrique с. Brüsszelben 1898-ban megjelent mű 304. oldalán megtalálható, — így, vagyis a területnek Németországhoz való tartozása mellett döntött. A térképen ábrázolt vonal csak az 191 l-es, a terület birtokviszonyait átrendező szerződés óta létezik. (Leírása magyarul a Zsebatlasz az 1913. évre című mű 69. oldalán.) A mohamedán világ 1950 körül című 273. oldali térképen téves Asszam, Tripura és Manipur 80%on fölüli mohamedán lakosságot jelentő színezése, amit különben az atlasz előző, 272. oldali térképe is, mely India és Pakisztán vallási megoszlását mutatja be, kizár. A szóbanforgó területeken ugyanis e térkép tanúsága szerint még 5%-nyi muzulmán lakosság sincs jelen. Szintén vallási jellegű témában követ el tévedést az atlasz, 67. ill. 126. oldalán. A 67. oldalon, mely Európa vallási megosztottságát, ill. az egyes vallásterületek igazgatási beosztását ábrázolja 1550 körül, az ortodox, illetve a római keresztyénség egymás mellett élésének jelzése Erdélyben csak a nyugati részekre vonatkozóan lehet helyes, az esztergomi érsekséghez tartozó részeken (Székely- és Szászföld) a katolikusság fölénye döntő volt. Hasonló jellegű csíkozás viszont indokolt lett volna a Szeret vidékén, tekintettel az ott, akkor még nagyobb számban élő, nem görögkeleti vallású magyarságra. Sajnálatos az is, hogy e térképen a Nagyvárad (Grosswardein) helynév Eger mellett szerepel. A 126. oldalnak Közép-Európa 1560 körüli vallási helyzetét ábrázoló térképe alapvetően hibásan mutatja be a magyarországi felekezeti viszonyokat. Az országot nemcsak azért nem lett volna szabad római katolikus többségűnek tekinteni, mert ez a helyzet nem felelt meg a protestáns valóságnak, hanem azért sem, mert ez az ábrázolás ellentmond a 127. oldal helyes rajzának, amely ugyanazt a területet, szintén vallási szempontból 1618 körül vizsgálva, úgy találja, hogy a többi között Magyarország is része a katolicizmus által visszanyert területeknek. A néprajzi térképeken található, már említett, sokszor egészen súlyos melléfogások jelentős része is magyar, vagy legalábbis magyarországi vonatkozású, így a 120. oldal, a német települések kelet felé szóródása a XV. századig című térképén azon túl, hogy valószínűtlennek tartjuk Ceské Budéjovice környékének elnémetesedését, mely 1918-ig sem következett be, (máig sem) és hiányoljuk a líveket Kúrföldről, ahol pedig jelentősen leszűkült nyelvterületű maradványuk ma is megvan, — Magyarországon értelmetlennek tartjuk Baranyában és a Bakonyban a németség ilyen korai megjelenítését. Nem kisebb képtelenség szláv többség bemutatása a Dráva mentén, attól északra, oly időben, mikor még a magyar—délszláv nyelvhatár kb. Verőcétől keletre, mélyen a Dráva alatt húzódott. Teljesen érthetetlen viszont a Muraköz, sőt attól nyugatra fekvő, Magyarországhoz soha nem tartozott területek magyarnak színezése. Kár szlávnak tekinteni bizonyos fölsőmagyarországi magyar nyelvterületeket, különösen a sárosi nyelvmedenoét. Mindezzel kapcsolatban értékes fölvilágosításokkal szolgál Szabó István: A magyarság életrajza c. munkája. Nem vonjuk kétségbe, hogy az adott korban az erdélyi Kárpátokban viszonylag nagy, lakatlannak tekinthető területek voltak. Kérdéses azonban, hogy e lakatlanságjelzés jogosult-e olyan térképen, mely az Alpok hasonló magashegységi, helyenként glecserrel borított vidékein nem ismeri a lakatlan területek fogalmát. A 147. oldal (a Habsburg Birodalom nyelvi térképe 1920), a 171. oldal (A Balkán félsziget nyelvi térképe 1920) ós a 178. oldal (Lengyelország nyelvi térképe 1920) rajzai