Századok – 1973
Történeti irodalom - Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban (Ism. Kristó Gyula) 742/III
744 TÖRTÉNETI IRODALOM 744 útja is a középkor századaiban" (62. 1.). Még akkor is értékelendő ez, ha a megállapítás szemmel láthatóan a X. századi magyar fejlődés — cseh- és lengyelországi szinthez képesti — »emancipálása« érdekében íródott le annak a Heckenast Gusztávnak a tollából, akinek egy 924. évi adat kapcsán kedve lenne magyar államot mondani. Még akkor is oda kell figyelni erre a »hitvallásra«, ha a szerző ki is nyitja a szolgálónépek rendszere — és egyszersmind a magyarországi feudalizmus — (IX. századi) keleti (dél-oroszországi) eredetének kiskapuját, ahová a kazár múlttal nem rendelkező cseh és lengyel fejlődés — amelyek pedig nemcsak a szolgálónépek rendszere vonatkozásáben mutatnak fel a magyarral azonos vagy sokban hasonló képleteket — természetesen nem »követheti visszafelé« sem Levedi magyarjait, sem némely magyar történészeket. Könyve nem egy helyén kísért a gyanú, mintha Heckenast Gusztáv nem minden esetben szuverén módon bánt volna a forrásként használt helynevekkel, és ugyanakkor mintha nem tisztázta volna kielégítően azt sem: a helynevek teherbírása elégséges-e arra, hogy fenntartsa a jobbára csak azokra épített társadalomtörténeti, sőt politikai történeti ( !) következtetések írott források hitelét is sokszor megroppantó — súlyát, íme néhány, gyanúmat erősítő példa. Maga a szerző elismeri általában: a Szerénd, Géza, Koppány nevek „a keresztény Árpád-korban is többször előfordulnak, az ilyen nevű helységek X. századi eredete tehát kétséges" (46. 1.), ám ez a jogos óvatásság konkrétan pl. Krassó megye esetében (hogy ne Békést említsük) nem mérsékli Heckenast Gusztáv ítéletalkotását: ,,Krassó ugyanis a területén kimutatott Szerénd és Gyécse (Gewche) helynevek tanúsága szerint a X. század harmadik negyedében, tehát még Ajtony előtt, az Árpádok uralma alá tartozott . . ., s Krassó vármegyét korai szervezésű megyéink közé számítjuk" (30. 1.). (Annak eldöntése persze, hogy arról a Gézáról, aki 940 körül született és 997-ben halt meg, a X. század harmadik negyedében nevezhettek-e el falut, esetleg falvakat, nem az én feladatom, hanem a nyelvészeté, de annak a történésznek, aki helynevekből levonható kronológiai jellegű következtetésekkel operál, elvileg kellene állást foglalnia a helynévadás kronológiájával kapcsolatos kérdésekről.) Heckenast Gusztáv Fájsz fejedelem idejére (hozzávetőlegesen a 940-es évekre ós a 950-es évek első felére) helyezi a központi hatalom megerősödését (arra az időre, amelyikről Bíborbanszületett Kónsztantínosz azt írja: „A türköknek ez a nyolc törzse nem engedelmeskedik a maga fejedelmeinek"), kimondottan azért, mert Fájsz helynevek a Kárpát-medence egymástól távol eső részein (Erdélyben és a Száva vidékén, a Mátra táján és Somogyban) találhatók. Igaz, a Fajszot nemzedékrendileg megelőző Árpád-fi, Jelech neve is felbukkan Nyitrán kívül Üllő alakban a későbbi Pest mellett és Szatmár -ban is, de Heckenast Gusztáv elveti a Jelech-Üllő (amely szerinte kovácsüllőből is eredhetett) azonosítást: „Látni fogjuk . . ., hogy az Árpádok csak a következő generációban, a X. század derekán tűnnek fel a Duna—Tisza-köz Duna-balparti részén" (38. 1. 78. jzet.). Ám ha az Árpádnak és Árpád Fájsz előtti leszármazottainak (vö. Heckenast megjegyzésével: Jutást nem élték túl »hercegei«: Zolta és Tevel !) nevéből képzett helyneveket térképre vetítjük, azt látjuk, hogy — a későbbi megyeelnevezést használva — nemcsak Baranyában találunk Árpád és Tarrós (Tarhos), Tolnában Tevel, Veszprémben Jutás és Tevel, Somogyban Jut (ld. Györjjy György : A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeologiai Értesítő 1970. 205) neveket, hanem még a Dunántúlon Vasban Tevely, a Dunától északra Győr—Komárom—Pozsony megyék összeszögellésénól Árpád, Pozsonyban Tevel, Nyitrában Jeleu (Elő), a Dunától keletre Bácsban Zolta, a Tiszától keletre Biharban Árpád, Békésben és Biharban Tarhos, Torontálban Tarros (Tarhos) neveket. Az így adódó terület keretei nem törzsi, hanem ország-keretet adnak. Vajon bizonyosan egyidejűek az Árpád helynevek Árpád fejedelemmel, a Tarhos helynevek Árpád fiával, Tarhossal stb. ? Számomra legalábbis az az analógia sem meggyőző,
