Századok – 1973

Történeti irodalom - Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban (Ism. Kristó Gyula) 742/III

742 TÖRTÉNETI IRODALOM 742 teshadjárat tervének felhagyásához. A területében összezsugorodott Bizánc magára maradt a török veszéllyel szemben, zavaros belső állapotai saját erőinek összefogását a védelem érdekében meghiúsították. VIII. János Paleolog társcsászár látogatott Budára 1424 nyarán, Zsigmond magyar királyt és német-római császárt próbálta török elleni közös fellépésre bírni, de kitérő választ kapott. Húsz évvel később Ulászló, bizánci kérésre, hadat vezetett a török ellen, de a Várna melletti ütközet, melyben a magyar király is elesett, jelezte, hogy Magyarország segítő szándéka önmagában nem elegendő Bizánc megmentéséhez, a török félelmetes katonai erejének fókentartásához. Hunyadi Jánost 1462-ben kereste fel XI. Konstantin császár követsége, és kérte segítségét a török miatt kétségbeejtő helyzetben levő Bizánc megmentéséhez. Hunyadi terve azonban nem valósulhatott meg, bár a kilátásba helyezett segítség fejében a Fekete tenger partján fekvő Mesembria bizánci várost birtokul megkapta. 1463. május 29-én Konstantinápoly elesett és ezzel Bizánc megszűnt létezni. Az egykor fényes birodalom utolsó császára, XI. Konstantin fővárosa utcáin dúló öldöklő küzdelemben lelt hősi halált. Sebek borította testét a reménytelen küzdelmet vele együtt vállaló, hűséges testőrei tetemei alatt találták meg — arany sas emblémával díszített bíborszínű csizmája jelezte, hogy az utolsó porphyrogenitos megalázkodás helyett férfias halált választott. Európa hatalmasságai megdöbbenve értesültek, hogy Konstantinápoly falainak Szt. Román bástyáján félholdas zászló hirdeti a szultán erejét. Bizánc elestével a török számára megnyílt az út Európába. Bizánc még pusztulása után is hatott Európára. Itáliában oltalmat találó bizánci tudósok a klasszikus görög előzményekre épülő ismereteikkel gazdagították az európai kultúrát, a klasszikus görög nyelv és nyelvtan ismeretének elterjesztése az ő nevükhöz fűződik. A szerző jogosan nem keres fő és társ bűnösöket a keresztény Bizánc tragikus pusztulásáért. Mert az sem igaz, hogy a nyugati országok érdektelenek voltak Bizánc sorsa iránt. Bizánc török elleni harcában szigetelődött el reménytelenül. A keleti és a nyugati kereszténység ellentétei, hegemónia küzdelmei, a zsugorodó keleti birodalom kárára terjeszkedő és gazdagodó földözi tengeri államok érdekütközései, a birodalom belső ziláltsága együttesen készítették elő bukását. Moravcsik Gyula nem mondja ki, de gondolatmenetéből következik, hogy a Bizánc felett aratott török diadal Magyarország szempont jából, minden korábbi veszedelemnél súlyosabb fenyegetés kezdetét jelentette. BARTHA ANTAL HECKENAST GUSZTÁV: FEJEDELMI (KIRÁLYI) SZOLGÁLÓNÉPEK A KORAI ÁRPÁD-KORBAN (Értekezések a történeti tudományok köréből. Űj sorozat 53. Budapest. Akadémiai Kiadó. 1970. 132 1.) E könyv a kései feudalizmus időszaka kiváló kutatója Árpád-korba tett kirándulásának egyik eredménye. A feladat, amit a szerző magára vállalt — ama negatívum alapján, hogy foglalkozást jelentő helynevekből az „egyes települések korai történetén túlmutató általános társadalomtörténeti következtetéseket . . . eddig óvakodtak levonni kutatóink" (8. 1.) —, aligha nevezhető könnyűnek; a feladat-megjelölés azonban — elvonatkoztatva most a benne rejlő predesztinációtól, amit a szerző már az első fejezet Bevezetésében előre is bocsát: „Véleményem szerint foglalkozást jelentő helyneveink alkalmasak arra, hogy belőlük messzemenő társadalomtörténeti, sőt politikai történeti