Századok – 1973

Történeti irodalom - Moravcsik Gyula: Byzantium and the Magyars (Ism. Bartha Antal) 738/III

TÖRTÉNETI IRODALOM 741 időre sikerült megvalósítani. Magyarország meghódítása, vagy szoros függőségbe hozása lehetővé tette volna, hogy területéről Mánuel céljai elérésének fő akadályára, a Német-Római Császárságra nyomást gyakoroljon. Magyarország csaknem két évtizedre az európai politikai küzdelmek középpontjába került. Az ország nyugalmát az ismét kirobbant trónviszályok kavarták fel, ezek szoros kapcsolatban álltak a nemzetközi viszonyok alakulásával. Mánuel katonai és diplomáciai eszközökkel a politikája engedelmes híveinek vélt magyar hercegeket támogatta. A háborús cselekmények magyar uralom alá tartozó bulgár és szerb területen folytak, időlegesen a Kijevi Oroszország is belebonyolódott e küzdelmekbe. Mánuel beavatkozása a magyar belügyekbe tartós sikereket nem biztosított és nagy tervei megvalósítását nem vitte előre. A kiváló képességű császár elgondolásaiban azonban Magyarország továbbra is kulcsszerepet játszott. Elérte, hogy II. Géza fiatalabb fiát, Béla herceget Konstantinápolyba küldjék. A magyar korona várományosának bizánci udvarban eltöltött évei nem jelentettek új dolgot. Viszont merőben új mozzanat volt, hogy Mánuel számításai szerint Béla, Alexios néven a császári trón örököse lett. így Bizánc és Magyarország perszonális unióra lépett volna. De ez az elgondolás sem vált valóra, mert a magyar herceg, III. Béla néven esak a magyar trónt nyerte el, időközben ugyanis Mánuelnek Alexios nevű fia született. III. Béla Mánuelnek hűségesküt tett és Bizánc ügyei iránt Mánuel halála után is érdeklődött, de saját tervei valóraváltása szempontjából. Mánuel halála után Bizáncban belpolitikai bonyodalmak támadtak, ezeket kihasználva III. Béla több kísérletet tett a császári korona elnyerése érdekében. Mánuel családjának egyetlen életben maradt tagját, özvegy nővérét, a kolostorba kényszerített Theodora hercegnőt akarta feleségül venni. III. Béla szándékának erős hivei voltak Bizáncban az ún. latin pártban és a pátriárka is hajlott a hercegnő apáca házasodási tilalmának feloldására. A magyar király hadai élén Szófiában (Sardike) várta a kedvező fordulatot, hogy hadaival Konstantinápolyba vonuljon. Az események azonban hirtelen más fordulatot vettek, s ez III. Bélát nemcsak a nála 16 évvel idősebb császári hercegnő kezétől, hanem a császári koronázási jelvények elnyerésétől is megfosztotta. Az új császár, Izsák Angel a magyar király Margit nevű lányát vette feleségül, aki hozománya fejében az apja által elhódított bizánci tartományokat kapta. III. Béla viszont megtartotta Dalmáciát. A továbbiakban III. Béla felhagyott bizánci törekvéseivel és erejét királysága belső nyugalmának és nemzetközi tekintélyének megerősítésére fordította, mindkét vonatkozásban komoly sikereket ért el. Mánuel politikájának mérlegét megvonva látnunk kell, hogy az egységes európai birodalom visszaállításának terve irreális volt, de Magyarországgal kapcsolatos elképzelései nem nélkülözték a reális megfontolásokat. Magyarország belső nehézségekkel küzködött, nagy külpolitikai nyomás nehezedett rá, de jelentős erőt képviselt, s a Mánuel uralkodása idején erejének teljében levő bizánci kormányzat sem tudta akaratát maradéktalanul Magyarországra kényszeríteni. Nem mellékes, hogy a délszláv népek Bizánc ellenes fellépései Magyarország számára manőverezési lehetőséget biztosítottak. A IV. keresztes hadjárat nyomán Bizánc területéből kihasított Latin Birodalom császári trónját II. Endre kísérelte meg elnyerni, de várakozásai nem teljesültek. A továbbiak a magyar —bizánci kapcsolatok történetének epilógusához tartoznak. Az oszmán törökök terjeszkedése következtében szorongatott helyzetbe jutott V. János Paleolog bizánci császár I. Lajos magyar királyt kereste fel 1366 februárjában, hogy törökellenes keresztény koalíció létrehozásához kérje közbenjárását. Eredménytelenül, mert a pápa a törökellenes segítség fejében Bizánc egyházi függetlenségének feladását szabta meg. A Rómába látogató császár 1399-ben még erre a végső lépésre is elszánta magát. A nyugati hatalmak törökellenes együttes segítő szándékának komolyságához kétségek férnek, az ortodox klérus unióellenes fellépése ürügyet és okot is szolgáltatott a keresz-12 Századok 1973/3