Századok – 1973
A történelemtanítás kérdései - Balla György: Iskolai történelmi falitérképek Magyarországon 713/III
A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS KÉRDÉSEI Balla György: Iskolai történelmi falitérképek Magyarországon Falitérképnek az olyan nagyméretű, szobatávolságból jól látható, falra függeszthető térképművet nevezzük, amely valamely atlaszlap, vagy kézitérkép témáját tartalmilag és rajzilag erősen leegyszerűsített formában valósítja meg. Főként az iskolai oktatás célját szolgálja, de hivatali, múzeumi, kiállítási célból is készülhet. Két legismertebb formája a földrajzi és történelmi iskolai falitérkép. A történelmi falitérkép a történelmi atlaszokra és a történelmi tankönyvekre támaszkodva, azokat kiegészítve a történelemtanítás fontos szemléltető eszköze. A múlt században Magyarországon még német falitérképeket használtak, ezeket Kiepert, Spruner és Bretschneider szerkesztették. A magyar nyelvű történelmi falitérképek megjelenése a magyar térképészet kialakulásához kapcsolódik. 1885-ben az országos történelmi kongresszuson Márki Sándor javaslatára magyar történelmi térképek készítését határozták el. A határozat megvalósítása Kogutowicz Manónak, a magyar térképészet megalapítójának nevéhez fűződik. Ő alapította meg az első magyar térképészeti céget, a Magyar Földrajzi Intézetet 1890-ben. A Közoktatásügyi Minisztérium megbízta Kogutowicz Manót a magyar történelmi falitérképek elkészítésével. A tervezés munkájában a legkiválóbb magyar történészek vettek részt. A rajzolást Kogutowicz maga végezte. 1891 —1907 között 20 történelmi falitérkép jelent meg, ebből 7 Magyarország történelmével, 13 pedig egyetemes történelemmel foglalkozik. Kogutowicz térképműveit az 1900. évi párizsi világkiállításon is bemutatták, ahol a jó tartalmi és művészi formai kivitelezést aranyéremmel jutalmazták. 1920 után a térképész szakemberek jelentős részét az önállóvá lett ország hivatalos térképészete, az Állami Térképészet vonzotta magához, amely tevékenységi körét 1923-tól kezdve iskolai térképek készítésére is kiterjesztette. Magyarországon a második történelmi falitérkép sorozat 1926—1930 között jelent meg. Az egységes szerkesztési elvekkel és kivitelezéssel készült sorozatot Barthos Indár és Kurucz György, a nem sokkal korábban megjelent történelmi atlaszok szerkesztői tervezték. Szerencsés körülmény ez, mert így biztosítva volt az atlaszok és falitérképek összhangja. A sorozat térképeiből nyolc foglalkozik Magyarország történelmével. Sajnos a domborzatot egyáltalán nem ábrázolták, mindössze az események során szereplő hegységek, hágók neveit írták meg. Ez a sorozat nagy hiányossága. Magyarország felszabadulása, újjáépítése, majd a szocialista tulajdonviszonyok kialakulása a térképészet terén is döntő fordulatot hozott. 1952-ben létrejött az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal keretében a Kartográfiai Vállalattal, amely a régi szakemberek bevonásával és új erők kiképzésével, korszerű tervezési, rajzolási, nyomási módszerek bevezetésével igyekezett az igényeket kielégíteni. Az oktatási szervek és a Kartográfiai Vállalat együttműködésével először iskolai Történelmi Atlaszt készítettek, ami 1959-ben jelent meg. Az atlasz megjelenése után a Művelődésügyi Minisztérium úgy döntött, hogy a történészekkel, az Országos Pedagógiai Intézettel ós a Kar-
