Századok – 1973
Közlemények - Anderle Ádám: A 48-as magyar emigráció és Narciso López 1851-es kubai expedíciója 687/III
708 ANDERT.E ÁDÁM E belső tényező mellett azonban ott van a külső, a nagyhatalmak szerepe is. A történeti irodalom a kubai problémánál, López akciójánál elsősorban e hatalmi konstellációra figyel. Ez azonban a belső feltételekkel együtt ad magyarázatot számunkra. Kuba, s az egész Karib-térség a hatalmak ütközőpontja ebben az időben.113 Az USA ez időben megerősödő gazdasági expanziója a térségben — Kubában, Haitiben, Santo Domingóban — angol érdekeket sért elsősorban. Kuba stratégiailag kitűnő fekvése miatt is kulcspont e rivalizálásban. A kortársak számára nemcsak az USA-hoz való kapcsolódás látszik reális alternatívának, de egy angol uralom is reális veszély. A 48-as forradalmakat, valamint a Karib-térségben érlelődő forradalmi nyugtalanság tényezőit is számba véve, a nagyhatalmak — beleértve Oroszországot is — a status quo megtartásában érdekeltek.114 Amikor I860, május 19-én Narciso López első inváziója Cardenasnál megtörtént, az európai nagyhatalmak támogatásukról biztosítják Spanyolországot.11 5 Ez az érdeke az Egyesült Államoknak is. így Salgó László jogosan utalhat arra, hogy az USA-kormány, félvén attól, hogy az „éretlen gyümölcs" (utalás az USA „érett gyümölcs" taktikájára) Anglia ölébe pottyan, nem támogat spanyolellenes akciókat ebben az időben.11 6 1848 után a nagyhatalmak érdekei és a kubai belső helyzet nem sok lehetőséget adtak spanyol-ellenes akciók számára. López expedíciója sem számolt ezzel a nemzetközi jellegű tényezővel, de rosszul mérte fel a kubai erőviszonyokat, érdekeket is. A fehérekből álló, a kubai kreolokra támaszkodni akaró vállalkozás, mely a néger rabszolga számára nem ígért semmit, érthetően kevés visszhangot keltett. A gyarmati spanyol hadsereg, a kreolok többségének hallgatólagos támogatását is élvezve, könnyen felszámolja a kis csapatot. E gazdasági, társadalmi, politikai „koordináták" között kell elhelyeznünk López vállalkozását, a benne résztvevő magyarokkal egyetemben. Ugy véljük, e vállalkozás annexiós kalandként való megítélése helytelen. Ez az elem jelen van, elsősorban a vállalkozást finanszírozó gazdag kubaiak vonatkozásában, de elsősorban a spanyol gyarmati uralom elleni kreol függetlenségi harc jelszava formájában. A rabszolgatartó álláspontból azonban az következik, hogy az adott helyzetben a spanyolok elleni függetlenség ós szuverenitás az USA-hoz kapcsolódáshoz lenne elégséges és szükséges. E rabszolgaellenes alapállásból következik, hogy az annexió, vagy pontosabban az USA-hoz kapcsolódás ós a spanyol elleni függetlenségi harc a valóságban egyet jelent. Tekintetbe kell venni azt is, hogy az USA-hoz csatlakozás (önálló államként) az expedícióban résztvevők számára nem feltétlenül negatív jelentésű. Elsősorban az európai emigránsok szemében az Egyesült Államok (s főképpen az északi államok) a szabadság és demokrácia fogalmát jelentik ebben az időben. Az expedícióban résztvevő magyarok és más európai emigránsok, de az északamerikai csatlakozók számára is joggal látszik a vállalkozás a spanyol gyarmatosítók elleni függetlenségi harcnak. 113 Franco idézett könyvének az érdeme az, hogy a Karib-térségre terjesztve ki a vizsgálatot, elemzi a nagyhatalmak érdekellentéteit, a belső helyzettel párhuzamosan, ő vizsgálja meg azt is, hogy milyen hatással vannak az 1848-as európai forradalmak e térségre. 114 Ramon Just : Las aspiraciones de Cuba. Paris. 1869. Tip. Charles de Mourgues Hermanos c. könyve arra példa, hogy a franciák maguk is a status quo-ban érdekeltek. Just az autonomista megoldás mellett foglal állást. I. m. 11., 31., 49. 1. 115 J. L. Franco: i. m. 329. 1. Fred Rippy: Latin America. A modern History. Toronto. 1958. 350. 1. 116 Salgó László : Ostromlott sziget. Budapest: 1964. 63. 1.
