Századok – 1973
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I
60 TILKOVSZKY LORANT Himmler parancsát, és a kiürítéssel kész megfosztani a népcsoportot szülőföldjétől, családi otthonától. Bäsch konkrét kívánságai, melyeket Keménynek előadott, részben a Deutsche Jugend és a Heimatschutz szervezésének támogatására s a népi németek csapatgondozási, kiürítési célokra való megadóztatásának (Volksopfer) engedélyezésére vonatkoztak, legfőbbként azonban a német népcsoport helyzetének rendezését sürgették. Bäsch hangsúlyozta, hogy a német népcsoporthoz tartozás megítélésében már nem a bécsi egyezmény a mérvadó, amely a nemzetiség szubjektív megvallásának tulajdonított meghatározó jelentőséget, hanem a német származásból kell kiindulni. E kérdésben végül is a Szálasi elnökletével 1945. március 9-én Kőszegen összeült pártvezetőségi tanács határozott. Ez Baschtól eltérően — leszögezte: „A bécsi szerződés alapján állunk. Német, aki magát annak vallja és a Volksbund elfogadja. A többit mi szervezzük." Kimondta viszont, hogy „a Volksbund tagja nem lehet pártunk tagja. Aki pártunkból át akar menni a Volksbundba, el kell szó nélkül ereszteni." Az ekkor — a bukás küszöbén - e vonatkozásban hozott határozatok közül a legfontosabb azonban az, hogy Szálasi, eddigi vonakodását feladva, végül is elismerte a német népcsoport különleges helyzetét annak kijelentésével, hogy nem lesz az bekapcsolva — a Népközösségi Irodán keresztül az országos vezetésbe.100 Ezzel Szálasi elvi jelentőségű engedményt tett Baschnak, aki ,,a hungarista felfogás és a német nézet különbségét abban látja, hogy a totális nemzetben a népszemélyiségek a magyar nép s így az államhatalom irányítása alá esnek, míg az ő felfogásuk szerint irányításukat a német birodalomtól kapják".101 A „nemzetvezető" elnökletével havonta összeülő „koronatanács"-ra Szálasi 1945. január 14-i rendelkezésének megfelelően Bäsch is meghívást kapott.102 Az 1945. január 26-i és február 23-i ülésen a nemzetiségi kérdést is érintették a felszólalók. Az utóbbi ülésről fennmaradt néhány felszólalás103 alapján némileg rekonstruálhatók a nemzetiségpolitikai elképzelések. Ezekből az tűnik ki, hogy minden erővel a Szálasi uralma alatti országrész délszláv (vend, szlovén, horvát) és szlovák nemzetisége mengyerésére törekedtek, hogy kivonják őket a partizánmozgalmak már erősen érezhető hatása alól,10 4 s hogy Pavelic Horvátországával, Tiso Szlovákiájával szorosabbra fűzhessék a szovjetellenes harci együttműködést. Arról panaszkodtak ugyanis, hogy ezek a szomszédországok az október 15-i nyilas hatalomátvétel után is változatlanul bizalmatlanok a magyarok iránt; elutasítják az „ezeréves együttélés" Szálasi íoo OL Filmtár, 16719. doboz. — Kőfaragó-Gyelnik Vilmos országépítésvezető feljegyzései. „Nemzetvezetővel pártvezetőségi tanács. Kőszeg, törzsszállás, 1945. március 9." 101 OL Filmtár, 7885. doboz. Szálasi per. 1. tekercs. IV/209. — A Népközösségi Iroda kiegészítő jelentése a Bäsch —Kemény megbeszéléshez. Kőszeg 1945. jan. 28. 102 OL Filmtár, 16721. doboz. — Szálasi rendelkezése a koronatanácsok tartásának rendjéről. 103 OL Filmtár, 16721. doboz. — Az 1945. febr. 23-i koronatanács iratai. Szőllősi Jenő miniszterelnökhelyettes, Kassai Ferenc nemzetvédelmi propaganda-miniszter, Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszter, Budinszky László igazságügyminiszter, Szakváry Emil iparügyi, Szász Lajos kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter felszólalása. 104 A Zsidahegy községi (Vas megye) partizánakcióról és a Nagysurány községi (Nyitra-Pozsony m.) ellenállásról beszámoló jelentést Id.: OL Filmtár, 7885. doboz. BM. Szálasi per. 1. tekercs. IV/31., 82 — 83.
