Századok – 1973

Krónika - Tudományos minősítések - 554/II

558 KRÓNIKA új dolgokat mondani. Különösen kiemelendők az 1946. évi választásokról, a köztársaságitörvényjavaslat és a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat vitájáról, a koalíció válságairól, a Baloldali Blokk és a Kisgazdapárt viszonyáról 1946 nyarán és őszén, a béke előkészítéséről, a párizsi békeszerződésről, a Magyar Közösség összeesküvése pártpolitikai hátteréről és hatásáról, s a fakultatív hitoktatás bevezetése körüli küzdelemről szóló részek, s mindvégig a munka egészén át a pártközi tárgyalások és a parlamenti bizottságok vitái anyagának kritikai elemzése. A szerző a maga véleményét a disszertációban főleg a tények, események alapos bemutatásával, megfelelő csoportosításával, s az eseménytörténetbe szőtt megjegyzéseivel juttatja kifejezésre; de általában a fejezetek végére illesztett elemző összefoglalókban is. A kézirat terjedelmének bizonyos csökkentésével egyrészt kiküszöbölődnék az a kifogás, amely részletek túl bőséges leírására vonatkozik, másrészt továbbfejleszthetők lennének az elvi, elméleti ós nemzetközi összehasonlító elemzések, amire a szerző rendkívül gazdag anyagismerete lehetőségeket nyújt. A Bírálóbizottság egyhangúan javasolta Balogh Sándor részére a történelemtudományok doktora fokozat odaítélését. A Tudományos Minősítő Bizottság plénuma 1973. január 31-i ülésén Balogh Sándor részére a történelemtudományok doktora fokozatot odaítélte. * Niederhauser Emil, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 1972. december 4-én védte meg „A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában" c. doktori értekezését. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Mátrai László akadémikus volt, a disszertáció opponensei Arató Endre és Berend T. Iván, a történelemtudományok doktorai és Dolmányos István a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Niederhauser Emil — a nemzetközi tudományos irodalomban is kivételes teljesítményként — doktori értekezésében 15 nemzet polgári átalakulásának politikai és eszmetörténeti szféráit fogta át, kivételes nyelvtudására támaszkodva oly módon, hogy közvetlenül épített az illető nemzetek történetkutatásainak eredményeire, sőt az alapvető — rendkívül széleskörű — forrásanyag használatára is. Munkájának legfőbb, marxista módszertani vonása mély társadalomtörténeti alapozottsága, ami igényes, komparatisztikus eljárással, ugyanakkor a tudományos szintetizálás feltételeinek szakszerű megteremtésével és kiaknázásával ötvöződik. Az értekezés legfőbb eredménye, hogy a polgári átalakulás és a nemzeti törekvések közötti kölcsönhatás tisztázását messzemenően előmozdította, még pedig számos sajátosság és a kölcsönös feltételezettségeket átszövő jellegzetes ellentmondás feltárása révén is. A bírálóbizottság a felmerült vita-kérdések közül kiemeli a gazdasági meghatározók művelődéstörténeti érvényesítésének, továbbá a nemzeti fejlődésben mutatkozó fáziskülönbségek magyarázatának módszertani vonatkozású problémáit. Az opponensek egybehangzó igényét a gazdasági meghatározók erőteljesebb tárgyalásba vonására, a bírálóbizottság — a jelölt válaszában vállalt mértékig — javasolja az alapjában véve politikai ideológiatörténeti munkában érvényesíteni. Az indokolt tematikai korlátozás keretei közt is ajánlja a bírálóbizottság, hogy a jelölt további kutatásai során a nemzeti fejlődés fáziskülönbségeinek magyarázatát mélyítse el, s ugyanakkor tegye egyértelműbbé az orosz fejlődés vonatkozásában is azt, mit tekint a polgári átalakulás elemének, illetve szerves előzményének és mit csupán a feudális struktúrán belüli korrekciós törekvéseknek.