Századok – 1973
Krónika - Nemzetközi tudományos ülésszak a XVI–XVII. századi közép-kelet-európai parasztmozgalmak történetéről (Búza János–Gyimesi Sándor) 527/II
538 KRÓNIKA s a kommuna bukása után elüldözött anabaptisták Németalföldtől Magyarországig terjesztik sajátos szellemiségüket. A tevékenységük nyomán kibontakozó népi kultúrának számos irodalmi emléke maradt fenn, s nevelési nézeteik nagy szerepet játszottak a tudományos pedagógia kibontakozásában. Gyimesi Sándor Szűcs Jenőnek a székely modell szerepéről szóló fejtegetéseihez csatlakozva utalt azokra a historiográfiai előzményekre, amelyek a székely szabadság eszméjének hatását az 1614-es parasztháború ideológiájára már feltételezték, de forrásszerűen nem igazolták. Ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, mennyiben lehetett tömeghatása a székely modellnek a parasztság körében. Rámutatott, hogy éppen a fősereg vonulási és fő toborzási területén a jobbágyságnak közvetlen tapasztalatai voltak a — székely állapothoz a parasztság számára legfontosabb elemeiben sokban hasonló — kun —jász viszonyokról. A székely szabadság eszméjének általánosabb érvényűvé válására utal a székely darabont elnevezés használata a XVI. században a katonai szolgálat fejében libertinussá tett jobbágyra, szembeállítva a zsoldos darabonttal, valamint a székely szabadságra hivatkozás a hajduprivilégiumokban. Kardos Tibor előadásában utalt arra, hogy évtizedekkel ezelőtt a huszita mozgalmak ideológiájának tisztázásából elindulva jutott el a Dózsa-parasztháború eszméinek vizsgálatához. Két forrását a humanizmusnak a nemességről szóló tanításában és a misztikus-apokaliptikus eszmekörben találta meg. A forradalmivá alakulás során döntőbbnek tartja a vallásos mozzanatot. Minden vallásos jelszavakra támaszkodó forradalomban bekövetkezik az a fordulat, amikor a fölkelt forradalmi nép isten akaratának kifejezőjekónt lép fel s ellenfeleit, a világi urakat és a hivatalos egyházat, mint az „Antikrisztus népét" bélyegzi meg. Ez történt Dózsa kereszteseinél is. Ez a tanítás Petrus Ulivi apokalipszis-kommentárjából ered, a taboriták is tőle vették. Az 1514-es parasztháborúhoz két úton juthatott el: a spirituális szerzetesi (ferences, pálos) körökből és a taborita hagyományokból. A Mészáros Lőrincről szóló emlékekben például sok huszita vonás tükröződik. A másik forrás a humanizmus alaptótele az igazi, természetadta nemességről ée az ősszülők korának egyenlőségéről, amelyet deákok, szerzetesek terjesztettek és a lángoló ítélet és az újrakezdés khiliasztikus látomásában egységes eszmei folyamattá egyesül a spirituális hagyományokkal. Makkai László felszólalásában hangsúlyozta, hogy a társadalombírálat jelentkezése — bármilyen éles is — önmagában még nem vezet forradalmi erjedéshez. Ahhoz, hogy visszhangra találjon, megfelelő közeg, forradalmi helyzet szükséges. A reformáció korának prédikátorai nem kevésbé éles hangon ítélték el a feudális hatalmaskodást, mint a ferences obszervancia szónokai. Példaként Méliusz Juhász Péter beszédeit, illetve írásait elemezte, gazdag illusztrációkkal bizonyítva azok rendkívül éles kritikai hangját, ami ugyanakkor jól megfért azzal, hogy Méliusz az ideális társadalmat konzervatív módon, az organikus rendi felfogás szerint képzelte el, ahol minden rendnek megvan a maga istentől rendelt helye és funkciója. A fennálló állapotokat ostorozó prédikátori magatartás nem vált forradalmi tényezővé, ami arra int, hogy a Dózsa-féle parasztháborúnál sajátos társadalmi-gazdasági alaphelyzetben keressük a forradalom okát s az ideológia hatását ebben értelmezzük. Perjés Géza a hadtörténet oldaláról közelítette meg 1514 ideológiájának kérdését. Hangsúlyozta, hogy Dózsát tettei kiváló hadvezérnek, valóságos katonai zseninek mutatják, győzelmeihez hasonlót parasztsereg vezére nem tud felmutatni. Éppen ezért seregvezetését kezdettől tudatosnak kell tartanunk. Ha már most Pestről kiindultában a lehetséges törökellenes haditerveket figyelembe vesszük, akkor azt találjuk, hogy menetvonala egyikbe sem illik bele. Perjés Géza ebből arra a következtetésre jut, hogy Dózsában már előbb megvolt a nemesség ellen fordulás terve, mint ahogy színt vallott. Feltételezi azért,
