Századok – 1973

Történeti irodalom - Az élet megindulása Miskolcon és Borsodban a felszabadulás után (Ism. Gyimesi Sándor) 493/II

484 TÖRTÉNETI IRODALOM 493 évből (1857, 1896, 1936). Ez volna a gazdasági anyag, ami azt jelenti, hogy a megye fejlődése szempontjából éppen ebben az időben egyre fontosabb bányászat ós ipar csak az életrajzi (II.) részben kap helyet. Ez feltétlenül következetlenség, de a statisztikai irodalomból könnyen pótolható. A IV. pont tartalmazza a népesedési adatokat olyan anyaggal, hogy az osztályviszonyok alakulásáról, sőt a nemzetiségi megoszlásról is képet adjon. A IV. 1. alfejezet címe: A népesedós és társadalmi megoszlás adatai a feudális korból, a következő IV. 2-é: A népesség számának adatai 1785 — 1960 között (!). Ez a terminológiai tisztázatlanság az adatközlésre annyiban sugárzik ki, hogy a IV. 1-be kívánkozó, a társadalmi megoszlásra rávilágító 1786-ös adatokat a IV. 2-ben csak csillag alatt lehetett közölni, mivel ebbe a részbe nem illeszthetők bele. A feudalizmus végi termelési viszonyok jellemzésére még kitűnően fel lehetett volna használni a majorsági és úrbéres földek megoszlását településenkint. A IV. 3., IV. 4. ós V. részek foglalkozási, birtokmegoszlási és népmozgalmi adatokat tartalmaznak 1910-től. Egyedül a lakóházak statisztikája (VI.) megy vissza 1785-ig. Az egyes helységek azonos szerkezetű bemutatását két bibliográfiai jellegű pont zárja. Nagyon értékes a kéziratos térkép- és tervrajzanyag közsógenkénti katalógusa (VII.). A könyvészet általánosabb. Jobb lenne a levéltári forrásanyag állagokon túlmenő, iratcsoport és irat szerinti közlése, ami a részkutatásokat nagyban megkönnyítené, bár a VIII. pont után legvégül következő jegyzetanyag sok forrást megad. IIa Bálint, Kovacsics József és munkatársi gárdája, Dux Eriknó, Kenéz Győző, Kolozsváry Vilmos, Mikesy Sándor, Nagy Júlia, Nagy László, Németi Artúr, Orlicsek József imponáló munkával gazdagították történeti irodalmunkat. A munkát támogató szerkesztőbizottság talán a népszerűsítés irányában is tett egy lépést képanyag közlésével. Ezt a célt azonban egy ilyen jellegű munka elsősorban közvetetten szolgálhatja. Ennek kitűnő példája a megye napilapjának hosszú, 1969 — 1970-es közleménysorozata, a „Községeink A-tól Z-ig", amelyet nyilvánvalóan a helytörténeti lexikon inspirált. Várjuk a folytatást, a kutatást felkaroló dunántúli megyék támogatásával készülő további köteteket, hogy ösztönzést adjanak a munka megindításához a feldolgozással még adós országrészekben is. HANGAY ZOLTÁN AZ ÉLET MEGINDULÁSA MISKOLCON ÉS BORSODBAN A FELSZABADULÁS UTÁN Források Miskolc város és Borsod megye történetéhez. Összeállította ós bevezetéssel ellátta Beránnó Nemes Éva ós Román János. (Miskolc, Városi Tanács. 1970. 495 1.) A munka felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából jelent meg, születése azonban tulajdonképpen a 20 éves évfordulóhoz kapcsolódik. A Levéltári Igazgatóság elődje, a Levéltárak Országos Központja ugyanis 1965-ben. a felszabadulásunk történetével foglalkozó ülésszakok, tudományos viták tanulságai alapján határozta el, hogy országos méretű kutatómunkát indít a levéltárak idevágó forrásanyagának feltárására. E munka eredményeként született meg a 26. évfordulóra egy országos, központi forráskiadvány s vele szinte egyidejűleg jelent meg a Miskolci Városi Tanács áldozatkészségéből s a helyi kutatók szorgalmából a borsod-miskolci dokumentumkötet, az országos kiadványnak mintegy helytörténeti kiegészítéseképpen. 13 Száza dok 1973/2