Századok – 1973
Történeti irodalom - Higham John–Krieger Leonard–Gilbert Felix: History. The Development of Historical Studies in the United States (Ism. Árvayné Rényi Zsuzsa) 484/II
484 TÖRTÉNETI IRODALOM 484 körültekintő gondolkodást, a szakmai ismereteket és a jól képzett szakembert a kutatómunkában; viszont segítséget nyújt ahhoz, hogy a gondolkodás ós tudás még több jelentős eredményt hozzon létre." TIMÁB LAJOS JOHN HIGHAM-LEONARD KRIEGER—FELIX GILBERT: HISTORY. THE DEVELOPMENT OF HISTORICAL STUDIES IN THE UNITED STATES (Prentice. Hall, INC. Englewood Cliffs, N. J. 1965. 402 I.) TÖRTÉNELEM. A TÖRTÉNELMI TANULMÁNYOK KIFEJLŐDÉSE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN John Higham, a michigani Leonard Krieger, a chicagói egyetem professzorai és Felix Gilbert történész munkáját feltétlenül értékelnünk kell, miután a szerzők igen nehéz és szerteágazó téma feldolgozását végezték el. Az USA fejlődése az újkori történelem egyik legizgalmasabb területe és erről legtöbbet az amerikai történészektől tudhatunk meg. A könyv felosztása a következő: a „The Historical Profession" és a „Theory" с. bevezető fejezetekben Higham a történettudomány szerveinek, folyóiratainak intézményes fejlődését tárgyalja, majd összefoglalja az amerikai történetírás különböző fázisaiban uralkodó felfogásokat, elméleteket, foglalkozik a történeti iskolákkal és a megjelent művekkel, majd ettől külön választva, az „American History" с. fejezetben méltatja az egyes történészek munkásságát. A könyv következő részében, a Krieger által írt „European History in America" с. fejezetben az amerikai történészek Európával foglalkozó műveiről olvashatunk. A Gilbert által írt végső fejezet bár a „European and American Historiography" címet viseli, nem annyira az európai és amerikai történetírás összehasonlítását tartalmazza, hanem Gilbert saját tanulmányait olvashatjuk benne Meineckéról, Blochról és Chabodról. A könyv első része, mint mondottuk, a történettudomány fejlődésének előmozdítását szolgáló szervezetekkel, vállalkozásokkal foglalkozik. A decentralizált szövetségi állam fejlődésének sajátosságaiból következtek az intézményes kutatás megteremtésének nehézségei. A XIX. század második felétől mégis kialakultak a tudományos élet keretei. Higham beszámol az American Historical Association (AHA) és a történeti folyóiratok (American Historical Review = AHR), Nation, Atlantic Monthly) megalapításáról és a nemzeti történelmet feldolgozó sorozat (American National Series, publ. 1904—7) létrejöttéről; beszél a középiskolai oktatással foglalkozó bizottság munkájáról, vizsgálja az archívumok hiányából adódó problémákat és méltatja a Historical Manuscript Commission (1895) megalakítását. Higham egész napjainkig vázolja fel a történettudomány intézményeinek fejlődését: Library of Congress 1899, Yale University Press 1908, Guggenheim alapítvány 1925, a Rockefeller finanszírozta Social Science Research Commission megalakulása, a Foreign Relation of US gyűjtemény publikálása 1921, a konzervatív Yale és Harvard és a haladó beállítottságú Columbia egyetem működése, — íme, a főbb események. Az intézményes fejlődés áttekintését lezárva Higham az amerikai historiográfia kibontakozásával foglalkozik a továbbiakban. A tudományos igényű történetírás kialakulása előtti időkből a bevándorlók adatgyűjtéseitől a XVIII. század „patrician", vagyis arisztokratikus felfogású történetíróinak tevékenységéig követi nyomon Higham az amerikai historiográfia kezdeteit. Az 1870-t követő szakaszra az amatőr és a hivatásos történészekre való osztottságát tartja jellemzőnek, s foglalkozik a kiemelkedő amatőr és hivatásos történészek munkáival. A XIX. század végén élő történészekben a polgárháború keltette fel a történelem iránti érdeklődést, s
