Századok – 1973
Történeti irodalom - Kovacsics József lásd Ila Bálint - Krieger Leonard lásd Higham John - Krischan Alexander: Die „Temesvárer Zeitung” als Banater Geschichtsquelle (1852–1948) Ism. V. Windisch Éva) 480/II
482 TÖRTÉNETI IRODALOM 482 lista vonalával korábban szemben állott. Az egyensúlyozás ezen érdekek és a lap hagyományos elvi liberalizmusa között 1940-ben logikusan vezet beszüntetéséhez. És ha szavának ez az erőszakos elfojtása megadta is a lap számára az erkölcsi alapot, hogy 1944 szeptemberétől 1949-ig terjedő utolsó öt évében az antifasizmus jegyében képviselje tovább a német nemzetiség hangját — de nyilván ez a polgári-liberális tradíció indokolta azt is, hogy 1949 végén a bánsági romániai németség életében helyét a Neuer Weg-nek adja át. A kötet második, valamivel terjedelmesebb felét alkotó bibliográfia (a kötet 160 oldalából 88-at foglal el) 2095 címből áll. Ki nem mondott, de a címből is világosan következtethető igénye szerint a Temesvarer Zeitung-ban a Bánság történetéről megjelent forrásértékű írások évről-évre haladó bibliográfiája. Gondos és terjedelmes, az egyes cikkekben szétszórt tárgyakat összesítő név- ós tárgymutató csatlakozik hozzá. Egy csaknem száz évet, és legnagyobb részében napilapként fennállott hírlap esetében természetesen számolnunk kell azzal, hogy egy ilyen terjedelmű bibliográfiával szemben eleve is csak korlátozott igényeket támaszthatunk. Ilyen bibliográfia szerkesztőjének mindenekelőtt elvileg kell eldöntenie: az évente megjelent több [tízezer információ közül mennyit, és milyen szempontok alapján kíván kiemelni; a napi eseményekről szóló beszámolók, riportok, hírek pl. milyen határig, milyen mélységben legyenek tételei a bibliográfiának. Nyilvánvaló, hogy a kutatás megnyugtató bázisává minden bibliográfia csak akkor válhat, ha teljességének határait, a válogatás szempontjait nagyon konkrétan leszögezi. A Temesvarer Zeitung bibliográfiája azonban némi bizonytalanságban hagyja a kutatót. A Bánság története a bibliográfia felfogásában — legalább is az 1918-ig terjedő, általunk részletesebben vizsgált 1177 cím alapján — elsősorban az urbanizáció, a művelődés s a vallási élet történetéből áll össze (utóbbi elem is elsősorban püspökök beiktatásával ill. elparentálása kapcsán született méltatásokban jelenik meg). A politikából — bizonyos alkalmi protokolláris cikkek mellett — főleg csak a nagynémet nacionalista törekvések elleni harc jelenik meg; az országos politika bánsági vetülete a bibliográfiában csak igen gyéren van jelen. Jellemző pl., hogy általában a képviselőválasztások, sőt, egy-két címtől eltekintve még az 1905 — 1907. évi kormányzati válság helyi eseményei sem jelentkeznek benne. Nem találunk nyomokat a lap állásfoglalására a kultúrharccal kapcsolatban — mely pedig a bánsági katolicizmust nyilván elevenen érintette. Néhány — a legfontosabb történeti csomópontok körül megjelenő — cikk utal az élesedő román nemzetiségi mozgalmakra, és küzdelmükre a szerb egyházi hierarchiával. Végül teljesen hiányzik a bibliográfiából az életmódra és társadalmi mozgásra utaló, Temesvár sajátos polgárosodottságára jellemző címanyag, mind egészében, mind részleteiben. A részletek közül különösen a munkásmozgalomra vonatkozó címek hiánya érezhető, hiszen az 1900-as évek elején a nagymultú nagyipari város munkássága a magyarországi munkásmozgalom első soraiban állt. így, aki a Temesvarer Zeitung anyagát — akár a város, akár az egész Bánság történetére vonatkozóan — csak a bibliográfia alapján használná, a lap által nyújtott forrásanyag értékes tömegétől fosztaná meg magát. A bibliográfia inkább az eligazítást szolgálja, illusztrál, a figyelmet hívja fel bizonyos forrástípusok meglétére a lapban — melynek áttanulmányozását azonban valamely vonatkozó kérdés kutatója számára nem teszi feleslegessé. Mindent összevetve, A. Krischan kötete terjedelmi és módszerbeli korlátaival együtt is érdekes és hasznos munka, s a terület kutatójának — fenntartásokkal használva — nagy segítségére lehet. Hírlaptörténetírásunknak pedig ösztönzést adhat egyes orgánumok hasonló — bár tágabb szempontú — történeti ós bibliográfiai feltárásához. V. WINDISCH ÉVA
