Századok – 1973

Történeti irodalom - Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. (Ism. Ember Győző) 458/II

TÖRTÉNETI IRODALOM 473 Miként a megyéknél tette, itt is betűrendi sorrendben tájékoztat az egyes városok és mezővárosok anyagáról. E fejezet erényei ugyanazok, mint a megyei fejezeté, a vele kapcsolatban tehető észrevételek is hasonlóak, nem látom szükségesnek, hogy megismételjem őket. * A községi levéltári anyagról nyújtott tájékoztatás, amelyet a második általános alrész nyolcadik fejezetében, 4 oldal terjedelemben nyújt a szerző, azonos jellegű azzal, amelyet a városi levéltári anyagról ad. * Az általános rész második alrészének a kötetbeli utolsó, kilencedik fejezetében a családi levéltári anyagról szóló tájékoztatást találjuk, 165 oldal terjedelemben. A bevezető általános tájékoztató után betűrendben következnek az egyes családok anyagáról adott ismertetések. Tudtuk ugyan, hogy sok családnak volt levéltári anyaga, mégis meglepő a kötetben most együtt szereplőknek a száma. Igaz ugyan, hogy a szerző az elpusztultakat is felsorolja, ha tud róluk.* De az is igaz, hogy még a gondos utánjárással készült összeállításból is hiányzik jó néhány család anyaga. De hát egy ilyen feltárás eredménye sohasem lehet teljes. * A kötetet 118 oldalas függelék zárja le, az idézett külföldi levéltári intézmények jegyzékével, valamint a hely- és személynevek mutatójával. Tárgymutató is nagyon hasznos lett volna, de a szerzőnek bizonyára alapos oka volt arra, hogy ennek a nyilván irreális igénynek a kielégítésére nem vállalkozott. * Elég hosszúra nyúlt észrevételeim nem azt célozták — úgy gondolom, ez kitűnt belőlük —, hogy a kötet vitathatatlan jelentőségót kétségbevonják, vagy akár csak kisebbitsék. Fő érdemét — mint elmondtam — abban látom, hogy a történelem forrásairól és a történelmi irodalomról szóló dokumentációnak vagy információnak egészen új műfaját alakította ki, lényegében helyes elgondolás alapján, és lényegében ugyancsak helyeselhető módon. Úgy látom azonban, hogy ennek a nagy jelentőségű ós nagy jövőjű új műfajnak mind elvi megalapozásában, mind gyakorlati megteremtésében vannak némi bizonytalanságok, következetlenségek, amiket szóvá tenni, felhívni rájuk figyelmét elsősorban a szerzőnek, de másoknak is, akik a könyvtári és a levéltári dokumentáció és információ elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak, nemcsak recenzori kötelességemnek, hanem az ügy érdekében szükségesnek is tartottam.** EMBER GYŐZŐ * Ez megint olyan igény a segédlettel szemben, amelynek nem látom értelmét. Ezt az igényt sem lehet következetesen kielégíteni. Hány olyan családi levéltár volt, amely elpusztult, de nem tudunk róla, s így a kötetben nem szerepel. Mi értelme van szerepeltetni azokat, amelyekről esetlegesen tudunk Î És hány kormányzati szervnek voltak iratai, amelyek elpusztultak. Ezeket sem lenne érdemes felsorolni a segédletben, aminthogy nem is teszi a szerző. ** Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy egyetértünk Ember Győző recenziójának azzal a vezető szempontjával: vajon következetesen valósítja-e meg Kosáry Domokos munkájában szerkesztési élveit, követelményeit. Ez a recenziós nézőpont kétségkívül indokolt. De megítélésünk szerint lenne egy másik, hasonlóképpen indokolt szempont: a használhatóság, hasznosság szempontja, — természetesen a történetkutatásbeli hasznosságé, nem ideális, hanem a tényleges körülmények között. Ez a szempont a recenzióban háttérbe szorul, noha alkalmazása elősegítené a méltányló és kritikai elemek reális arányainak kialakítását (A szerkesztő).