Századok – 1973

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I

38 TILKOVSZKY LORANT dokok alapján tagadják meg, és különösen ne zárkózzanak el az olyan szerződések jóváhagyásától, amelyekben német - némettől vásárol, vagy jelentéktelen kiterjedésű ingatlanról van szó " További igényként a Voíksbund azt támasztotta a minisztériummal .izemben, hogy ,,Milag" elnevezésű tejszövetkezetének szervezetét, amely eddig mintegy 40 dél-dunántúli községben működött, kiterjeszthesse az egész ország valamennyi németlakta vidékére, községeire és városaira. Végül a Kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium volt illetékes a Volksbund anyagkiutalás és kereskedői kijelölések tekintetében támasztott igényeinek Balla által szintén sürgetett kedvező elbírálására. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Balla által kidolgozott fenti javaslat minden lényeges kérdésben messzemenő buzgósággal kedvezett a Volksbund követeléseinek ; nemcsak a Volksbunddal szemben alkalmazott hatósági adminisztratív intézkedések beszüntetésében és az azokat alkalmazó közigazgatási tisztviselők eltávolításában, hanem a magyar érzelmű németek mozgalmának, és az azt támogató sajtónak a felszámolásában is. Formális érvelése, amely a Belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabállyal rendelkező, de attól alaposan elrugaszkodott, kívülről irányított, és idegen érdekeket szolgáló Volksbund működését tekintette törvényesnek a valóban alapszabályok nélkül működő, de a hazai németség másik része és a magyarság összetalálkozó érdekeit kifejező egyébként épp a Kállay-kormány belügyminiszterének hallgatólagos támogatását élvező Hűségmozgalmat pedig törvénytelennek, a Sztójay-kormány által vállalt „új kurzus" szellemében megtagadta azt a gyenge és következetlen ellenállást is, ami a kormányapparátusban március 19-e előtt a Volksbunddal szemben mutatkozott, s amelynek személy szerint már akkor elárulója volt. Nem igaz Balla érvelésében az sem, hogy a Hűségmozgalom e bekövetkezett fordulat nyomán „különben is talaját vesztette"; a küszöbön álló III. SS-akció a Hűségmozgalom bázisát minden eddiginél erőteljesebben megnövelhette volna az ellene tiltakozókkal; még akkor is, ha a mozgalom politikai feltételei rendkívül súlyossá váltak a megszállás következtében. Szomorúan jellemző, hogy a magyar miniszterelnökség főtisztviselője nem a Volksbund számos erős orgánumra kiterjedő hirhedt sajtóját, hanem az egyenlőtlen harcot vele bátran felvevő konzervatív katolikus vidéki lapocskát, a „Die Donau"-t találta „agresszív"-nak; s azt rótta fel bűnéül, ami erénye volt, hogy ti. támadni merte a nemzetiszocializmust ! Ez volt az egyetlen német nyelvű lap Magyarországon, amely — Kállay, Pataky, Keresztes-Fischer titkos támogatásával — kifejezésre juttathatta a németség magyar érzelmű részének ellenállását a volksbundista izgatással és az SS toborzóakcióival szemben; lényegében ez a lap töltötte be a Hűségmozgalom sajtója szerepét. Soha nagyobb szükség nem lett volna rá, mint most, a III. SS-akció küszöbén; épp mikor Balla leszögezte: „A lap fenntartásához ma különös érdek nem fűződik." Balla úgy állította be, mintha a lap szerkesztője maga is fel akarná adni harcát: — valójában a Gestapo hurcolta el, s fogságából csak úgy szabadult, hogy a kalocsai érsek, Grősz József kezeskedett teljes visszavonulásáról.32 Balla részletes javaslatát tanulmányozva, azt gondolhatnók, hogy Bäsch valamennyi kívánsága ilymódon a kormány s illetékes miniszterei elé 32 Weitblick eines Donauschwaben. Wiederstand gegen nationalsozialistische Einflüsse unter den Donauschwaben Jugoslawiens und Ungarns 1935 — 1944. Herausgegeben von M. Merkl. Dieterskirch, 1968. 11. 1.