Századok – 1973
Közlemények - Bertényi Iván: Az országbírói intézmény története az 1380-as években 391/II
404 BERTÉNYI IVÁN lya udvarának a bírája",9 7 s csak az uralkodó egyéb címeit hagyja el a nem örökérvényre szánt okleveleken. A formulákat tekintve visszaállt tehát az 1382 előtti állapot: az országbíró az uralkodó országbírója („udvarának a bírája") lett ismét, a valóságban azonban a tisztség már nem az uralkodó, hanem a bárók érdekeit kiszolgáló méltóság maradt. Annak ellenére, hogy Mária maga is megkoronázott király volt, az országbírói oklevelek formuláiban a nőuralom idején gyakran használt „királynői jelenlét" helyébe — Zsigmond személyét szem előtt tartó módon — ismét a „királyi jelenlét" lépett. Igen érdekesen figyelhető meg ez a változás az olyan, hosszabban elnyúlt perek esetében, amelyek még Mária egyedüli uralkodása idején indultak, de már Zsigmond alatt fejeződtek be. így pl. egy 1385-ben kezdődött perben az alperest Mária királynő, majd Kaplai János országbíró nevében mindig ,,a királynői jelenlétre" („in praesentiam reginalem") idézték. Miután Bebek Imre lett az országbíró és a per folytatója, először még ő is „in presentiam reginalem" idéztetett, majd Zsigmond trónralépte után — anélkül, hogy utalt volna az új uralkodóra — áttért a „királyi jelenlétre" („in presentiam regiam") idéztetésre, míg végül a három vásáron történt kikiáltás után is távol maradó alperest fő- és jószágvesztésre ítélte.9 8 Imre ispán az olyan perekben is Zsigmond országbíró jaként járt el a továbbiakban, amelyek Mária nevében írt perbehívással,9 9 a királynő nevében kelt parancsra kiadott hiteleshelyi evocatoriával — de már Zsigmond uralma alatt — kerültek eléje.10 0 Visszaesett tehát az a gyakorlat is, amikor a királyi kúria bírája („judex curie regie") a királynői jelenlót ítélkezését vezette, s csak kivételesen fordul elő, hogy Mária által eladományozott birtokba történő iktatásnak való ellentmondás után az ellentmondót „ugyanazon úrnőnk, Mária királynő jelenlétére" hívják perbe, ahol is Bebek Imre mint Zsigmond király országbírója ítélkezik.101 Mária 1387 júniusában kiszabadult börtönéből, s július 4-én találkozott férjével Zágrábban. Zsigmond a nádor, az országbíró és más főurak, valamint több főpap társaságában üdvözölte sokat szenvedett feleségét.102 Erzsébet királynét a börtönben megfojtották, s így az özvegy anyakirályné gyámságától is megszabadulva Zsigmond is, Mária is az ország egyenrangú uralkodói lettek. A gyakorlatban azonban Mária mégis eléggé visszavonult a kormányzattól, és nem játszott olyan nagy politikai szerepet férje mellett, mint nagyanyja, vagy anyja királlyá koronázás nélkül is vittek. Férje beleegyezésével tesz ugyan még birtokadományt,103 sőt, saját birtokaiból Zsigmond beleegyezését sem kérve ki a saját nevében is adományoz,10 4 de mindez aligha mutat túl a XIV. században megszokott királynéi tevékenységen: volt országbírója nyugodtan vezetheti férje királyi jelenlétének az ítélkezését. Bebek Imre 1392 tavaszáig megmaradt Zsigmond király országbírójának,10 5 e tisztségéből az erdélyi vajda méltóságába került.10 6 Felesége halála után a János lovagok közé állt és vranai perjel lett. A századfordulón a nápolyi párt egyik vezetőjeként tevékenykedett.10 7 A Bebek-család többi tagjai is fontos pozíciókat töltöttek még be a századfordulón és a XV. században.108 97 1387: „Nos, comes Emericus Bubeek, judex curie domini Sigismundi, dei gratia regis Hungarie ..." — OL Dl 68280. Hasonló 1391: OL Dl. 68295. 88 OL Dl. 42390. ed. Fejér X/l. 480—489. 1. 99 OL Dl. 71895. 100 OL Dl. 42366., ed. Fejér X/8. 224. 1. 101 1387: OL Dl. 71895. 102 Márki: Mária. 117. 1. 103 1 3 8 7: OL Dl. 7299. — Fejér X/l. 344. 1. 104 1387: OL Dl. 7304. 105 ZsiO I. 2413. sz 106 ZsiO I. 2414. sz. 107 Wilczek: Horváthy család, 715. 1. 108 Hóman-Szekfú: III. 176-177. 1. (táblázat).
