Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
342 L. NAGY ZSUZSA nem utolsósorban az OMKÉ-től, amelynek több vezetője, köztük Sándor Pál elnök, szintén szabadkőműves volt.4 6 Nem lehet kétséges az sem, hogy azok az ipari vállalatok, bankok, kereskedelmi cégek, amelyekkel s amelyeknek vezetőivel már találkoztunk vagy találkozni fogunk, az erkölcsi, politikai támogatás mellett anyagiakkal is segítették a szabadkőműves mozgalmat. Végeredményben azonban a szabadkőműves mozgalom a polgárságnak csak igen vékony rétegét tudta mozgósítani, társadalmi súlya csekély volt. Az illegalitás, a magyarországi politikai és társadalmi viszonyok mellett (a polgárság jellege, a kispolgárság jobbratolódása stb.) nagy szerepet játszott ebben az a körülmény, hogy a két háború közötti súlyos problémákra a szabadkőművesség egyre kevésbé vagy egyáltalán nem tudott választ adni. A mozgalom tulajdonképpeni anakronizmusából fakadó ellentmondásokat azonban a fasizmus fenyegetése, majd uralma s az ellene folytatott harc bizonyos mértékig elleplezte. A szabadkőműves mozgalom az ellenforradalmi rendszer idején ellenzéki közéleti funkciót töltött be, baloldalról bírálta a fennálló rendszert, követelte a polgári szabadságjogok biztosítását, a közállapotok demokratizálását, a nyugati polgári demokráciákhoz való igazodást, külpolitikailag nyugati, elsősorban francia orientációt. Olyan törekvésekről volt itt szó, amelyeket a szociáldemokráciától a liberális polgári ellenzéki pártokig képviselt a legális baloldali ellenzék. A nemzetközi szervezetek és a magyar mozgalom a 20-as években A Ligue és az A. M. I. A békeviszonyok helyreállása, a szabadkőműves mozgalom általános fellendülése, de egyben az új Európában jelentkező jobboldali veszély is arra ösztönözték a mozgalmat, hogy felélessze régebbi nemzetközi kapcsolatait, illetve új szervezeti keretet adjon azoknak. A századfordulón, 1900-ban, a Grande Orient de France vetette fel talán elsőnek egy nemzetközi szabadkőműves szervezet létrehozásának gondolatát. Az első előkészítő kongresszust még az évben megtartották, s azon a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy is jelen volt. Itt elhatározták, hogy az előkészítő munkát az Alpina svájci páholy fogja végezni.47 Ennek az első tanácskozásnak nyomán Genfben már 1903-tól kezdve létezett egy nemzetközi szabadkőműves iroda, tevékenységét azonban a háború megakasztotta. Csak 1917 januárjában ültek össze ismét a semleges és az antant országok mozgalmainak képviselői, köztük az Egyesült Államok delegáltjai. Ez a tanácskozás a wilsoni elveket tette magáévá, a nép jogok érvényesítését tartotta kívánatosnak.4 8 A háború befejező szakasza, a béke-46 L. Nagy Zsuzsa: A budapesti liberális ellenzék 42. s köv. 1. 47 OL P. 1083. 36. es. 7. tét. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy jelentése 1900. évi működéséről. 48 Jean Marquès-Rivière : Histoire de la Franc-Maçonnerie Française. Paris, 1941. 204. 1. Szerző élesen elítéli a szabadkőműves mozgalmat, viszont tételeinek bizonyítására igyekszik minél több adatot felsorakoztatni.
