Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
340 L. NAGY ZSUZSA szép számmal voltak olyan klubtagok, akiknek ténylegesen nem volt közük a mozgalomhoz, felfogásukban azonban közel álltak ahhoz.4 1 Nagyon sokat jelentett a hazaiaknak a Jászival való kapcsolat. Levelezés és személyes találkozások útján informálták és kérték véleményét, tanácsait.41 3 A jótékonysági egyesületek felkarolása, az egyéb, itt említett szervezetekben való részvétel harmonikusan illeszkedett a szabadkőműves törekvésekbe. A karitatív munka, a humanitás eszméinek társadalmi képviselete az alkotmány szellemében történt. De a szabadkőművesség állást foglalt a bel- és a külpolitika, a nemzetközi élet fontos kérdéseiben is. Nézeteit meghatározták a mozgalom alapelvei, magyarországi múltja, kapcsolata a politikai pártokkal, s nem utolsósorban a vele szemben ellenséges kormánypolitika. Döntő tényező volt a mozgalom tagságának összetétele. A tagságot tekintve annyiban tér el egymástól 1920 után a magyar és a külföldi helyzet, hogy Magyarországon jelentősebb állami, közigazgatási funkciókat betöltő személyek a korábbihoz mérten nem, vagy alig vesznek részt a mozgalomban. A szabadkőműves mozgalom azonban továbbra is a polgárság mozgalma maradt, még ha polgári bázisa beszűkült is, más társadalmi rétegek, így a munkásság körében befolyása nagyon csekély volt. 1920-tól a korábbinál jóval nagyobb arányban és súllyal vannak jelen az önálló, független egzisztenciák, azok a polgári rétegek, amelyek közvetlenül nem függenek az állami, a közigazgatási, a kormányzati szervektől. A kereskedők, iparosok mellett az ún. szabadfoglalkozásúak, ügyvédek, újságírók stb. alkotják a tagság gerincét. Szembeötlő az is, hogy bár a nagytőke képviselői korábban is támogatták a mozgalmat, az ellenforradalmi rendszer idején szerepük jelentősebbé válik. A finánctőke és a szabadkőműves mozgalom kapcsolata abba a keretbe illeszkedett, amelyet a finánctőkének a politikai hatalomban elfoglalt helye szabott meg. A finánctőkének tulajdonképpen ugyanaz a csoportja támogatta a szabadkőműveseket, amely a baloldali polgári ellenzék akciói mögött is ott állt. (A MÁK, a MOKTÁR, az Angol Magyar Bank, az OMKE, a GyOSz, az Országos Iparegyesület, a Ganz, a Magyar Pamutipar, a Rimamurányi és Salgótarjáni Rt. stb. igazgatóságának, vezetőségének sok tagja.) További jellegzetessége a mozgalomnak, hogy bázisa bizonyos mértékben azonos vagy érintkezik a liberális polgári ellenzék bázisával. A polgári, kispolgári csoportok és rétegek részvételét a szabadkőműves mozgalomban gazdasági helyzetük és politikai nézeteik határozták meg. Ebből következik, hogy az adott körülmények között a szabadkőművesség csak bizonyos ellenzéki pozícióban levő, főként kispolgári erőkre számíthatott. Ennek következtében a mozgalom bázisa nem is lehetett széles, s ez társadalmi hatását, befolyását szükségszerűen korlátok közé szorította. A baloldali polgári il Palatínus : i. m. III. köt. 77. s köv. 1. A Budapesti Rotary club tagjai között szerepeltek Balkányi Kálmán, az OMKE egyik vezetője, Bláthy Ottó Titusz, a Ganz és Társa műszaki tanácsosa, Fenyő Miksa, Harrer Ferenc, Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke, Knob Sándor, a GyOSz titkára, a Magyar Pamutipar, a Magyar—Olasz Bank, a Kühne gyár, a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Corvin, a Stühmer, a Törley cég tulajdonosai illetve vezetői, de Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Márkus László, az Operaház igazgatója, Lóczy Lajos egyetemi tanár, Vészi József, Rassay Károly is. A szegedi club tagja volt többek között Szent-Györgyi Albert. Uo. 74. s köv. 1. 41a Jászi Papers. Columbia University, Butler Library: Special Collections: New York. Madzsar József, Supka Géza, Baracs Károly és mások levelei, valamint Jászi naplója 1919-től főleg 1948-ig.
