Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
338 L. NAGY ZSUZSA nemzetközi szervezeteinek kialakulásával és tevékenységével. Bethlen kormányra kerülése és konszolidációs politikája következtében gyengült a szabadkőművesekre nehezedő nyomás is. A szabadkőműveseknek azonban nem volt páholyházuk, hivatalos páholymunkát nem folytathattak, a hazai mozgalom hivatalos nemzetközi elismerést nem kaphatott. Ebben a nehéz periódusban a mozgalom élén Bakonyi Kálmán nagymester állt, aki a betiltás időpontjában már 71 esztendős volt. A munka dandárja így természetszerűleg került át Balassa József vállaira, aki hamarosan formálisan is átvette az irányítást, s a két háború között az ő neve, személyisége fémjelezte külföldön is a mozgalmat. Balassa József Baján született 1864. február 11-én, egyetemi tanulmányait Budapesten, majd Bécsben folytatta. 1886—1918 között középiskolai tanár volt. A szabadkőműves mozgalomba már a múlt század 80-as éveiben bekapcsolódott, 1898-tól a Könyves Kálmán páholy főmestere volt. A Tanácsköztársaság idején egyetemi katedrát kapott, s ezért az ellenforradalmi rendszer még középiskolai tanárként sem engedte működni, a 20-as évek elején nyugdíját sem folyósították. Balassa kiváló nyelvész volt, 1920 — 1940 között ő szerkesztette a Magyar Nyelvőr c. lapot, számos önálló szakmunkát publikált, s ma is a hazai nyelvtudomány jelentős művelőjeként tartják számon.32 A Symbolikus Nagypáholy funkcióját 1920-tól átvette a Magyarországi Páholyok Szövetségtanácsa, a páholyház elvesztése után új szerephez jutottak a régebbi, jórészt jótékonysági egyesületek, de alakítottak más, „profán" szervezeteket is. „A feloszlatás után a testvérek dr. Bakonyi Kálmán, majd dr. Balassa József nagymester testvérek vezetése ós a páholyok főmestereinek irányítása mellett szabad ég alatt (vagyis páholyház nélkül — L. N. Zs.) folytatták munkájukat."3 3 Kávéházakban, vendéglőkben, egyesületek különtermeiben jöttek össze és több, a korban szokásos ún. asztaltársaságot is alakítottak (pl. Péntek esti asztaltársaság). A belügyi szervek ezeket éber figyelemmel ellenőrizték.3 4 De a szabadkőműves életben is fontossá vált a Természetbarátok Turista Egyesülete, melyhez 1920 után a szabadkőművesek igen tekintélyes része csatlakozott. Az Egyesületben döntő szerepe volt a munkásmozgalomnak, nem utolsó sorban a kommunistáknak. Az Egyesület szoros kapcsolatot tartott a természetbarátok nemzetközi szervezeteivel, így a csehszlovákkal is.3 5 Az új helyzetben természetesen kiemelkedő jelentőségre tettek szert a háború előtt illetve alatt létrehozott jótékonysági egyesületek: a Gyermekbarát-, az Ingyen kenyér, Ingyentej stb. egyesület. A Fröbel Nővédő Egylet 32 Lásd: Magyar Életrajzi Lexikon. Bp., 1967. I. köt. 83—84. 1. Buhínyí Mózes: Emlékezések és tanulmányok. Bp„ 1962. 78-82. 1. Benedek: i. m. 94, 312, 647. 1. 33 UMKL M. 626. 4. doboz, rendezetlen. Az Eötvös páholy titkári jelentése az 1926-os esztendőről. 34 Gen5 Imre : A magyar szabadkőművesség története a második világháború után. Toronto, 1960. 3 — 4. 1. Bóta Ernő: A magyar politikai és gazdasági emigráció szerepe Franciaországban a két világháború között. Paris, 1969. (Mindkét kiadvány a mozgalom tagjai számára készült.) Benedek : i. m. 663. 1. Palatínus : i. m. I. köt. 50. 1. UMKL M. 626. 4. doboz, rendezetlen. Az Eötvös páholy titkári jelentése az 1946-os esztendőről. 35 Palatínus : i. m. I. köt. 68. 1.
