Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 337 ködik-e vagy sem." Indoklása a következő: „A szabadkőművességnek a háború felidézésében, a háború folyamán, majd pedig annak szerencsétlen országunkat balsikerrel sújtott befejeztével a defetizmus és az általános destrukció felkeltésében és állandó élesztgetésében, a forradalomnak és a bolsevizmusnak felidézésében való tudatos aknamunkája köztudomású tény".27 A miniszterindoklás summázta mindazt, amit az ellenforradalmi rendszer a szabadkőműves mozgalom „bűnéül" felrótt. A betiltó rendelet ellen a Symbolikus Nagypáholy Bakonyi Kálmán nagymesterrel az élen, tiltakozást jelentett be. Követelte, indítsanak szabályszerű vizsgálatot, hogy védekezni tudjanak a vádakkal szemben. Erre azonban soha nem került sor. A rendelet visszavonása érdekében Teleki Pállal is folytattak tárgyalásokat 1920-as, első miniszterelnöksége idején, de eredménytelenül.2 8 A rendelet és végrehajtása nézeteltérések és viták forrásává vált itthon s a nemzetközi szabadkőműves szervezetekben is, mert a reform-rítusú páholyokkal szemben nem alkalmazták olyan szigorúan és következetesen, mint a Symbolikus Nagypáhollyal és az ahhoz tartozó páholyokkal.29 A betiltást egyértelmű lelkesedéssel fogadta a jobboldal, amely azért is támadta a magyar szabadkőműveseket, mert nemzetközileg a mozgalomnak nem az angol, hanem a latin, francia ágához kapcsolódtak, vagyis szerintük „a szellemében legradikálisabb állam-, társadalom- és vallásellenes szabadkőműves irányzathoz".3 0 A liberális polgári oldal viszont, amely nyíltan nem mert tiltakozni a rendelet ellen, azt követelte, ha már a kormány betiltja a szabadkőműves páholyokat, ugyanúgy járjon el a szélsőjobboldali titkos társaságokkal is, és oszlassa fel azokat. A betiltást úgy tekintették, mint részét a kormány diktatórikus politikájának, amely lábbal tiporja a szabadságjogokat. Ügyes érveléssel felhívták a figyelmet arra is, hogy ez igen kedvezőtlen visszhangot fog kiváltani a szomszédos országokban, az ottani magyarság körében is.3 1 A szabadkőműves mozgalom az ellenforradalmi rendszer egész ideje alatt üldözött, betiltott mozgalom maradt, de mégsem szűnt meg. Bár a páholymunka „elaltatására" kényszerült, megkereste és megtalálta tevékenységének új kereteit és tartalmát. Az iij viszonyokhoz kényszerűen alkalmazkodó szabadkőműves élet kibontakozása szorosan összekapcsolódott az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának folyamatával valamint a mozgalom "OL P. 1083. 219. köt. 46. tét. 28 Napló, 1922-1927. 42. köt. 21. 1. Drózdy Győző 1926. ápr. 27-ón. UMKL M. 626. 6. doboz, rendezetlen. Német nyelvű összefoglaló a betiltott mozgalom történetéről 1919-et követően, dátum, aláírás nélkül. 29 Nemzetközileg 1907-től, Magyarországon 1910-től alakultak a nürnbergi Felkelő naphoz páholy kezdeményezésére ún. reformrítust követő páholyok, majd 1913-ban nagypáholyban egyesültek. Ezt az irányzatot a mozgalom itthon nem ismerte el, s hasonló volt az álláspont külföldön is. 1920 után, forrásaink szerint, magyar, osztrák, jugoszláv nemzetiségű tagokkal működtek páholyaik. Felajánlott együttműködésüket a Symbolikus Nagypáholy elutasította. Ez az egész problémakör többször szerepelt nemzetközi fórumokon is. Friedrich Hergeth : Aus der Werkstatt der Freimaurer und Juden im Österreich der Nachkriegszeit. Graz, 1927. 277.1. L'Acacia, 1925. Melléklet a 20. számhoz. Az A.M.I. 1926. máj. 15—16-i kongresszusa. 30 Nemzeti Újság, 1920. máj. 30. Feloszlatták az összes szabadkőműves páholyokat. Jún. 1. Páholytestvérek a városházán. Jún. 13. A szabadkőműves vezérkar. Wolff Károly élete 14—15. 1. Az idézet innen való. 31 Az Est, 1920. jún. 1. Politizáló. (Vezércikk.) Jún. 8. Apponyi rendet és békét követel. Jún. 9. Az élet. (Vezércikk.)
