Századok – 1973

Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II

316 SZÉKELY GYÖltGY Ám a cranachi művészet mégiscsak támogatta a reformáció úttörését és ez az érdeme nem vitatható el. A németre fordított biblia nem a reformációval kezdődik, sőt a reformáció előfutára és egyengetője 1466 óta. A nem cenzúrázott nyomtatott bibliafordításokat Berthold mainzi érsek megégettette (1486), mégis 1522-ig 14 felnémet és 4 alnémet nyomtatott bibliafordítás terjedt. Ezek élettelen nyelve, hibás értelmezései után döntő fordulatot az anyanyelvű bibliáért vívott harcban Luther „szeptemberi bibliája" jelentett, amihez Lucas Cranach műhelye készítette az illusztrációkat. Cranach reformációhoz való viszonya 1522-ben annyira harcos volt, hogy pápai tiarával ábrázolta a hétfejű szörnyet és a babilóniai nőt. De a tovább tartó bibliafordítási munka nemcsak a reformáció harci eszköze volt Rómával szemben, hanem a lutheri egyházé is a radikálisabb irányzatokkal szemben. Luther az 1527-ben Wormsban kinyomtatott újrakeresztelő fordítással vitázva — hangsúlyozta, hogy hamis keresztény vagy csoportba verődött szellemű ember nem fordíthat hűen, még az ő fordítását követve és zsidók segítségét igénybevéve sem. A lutheri reformáció így mindkét irányban körülhatárolva terjedhetett a határon túl. A skandináv államok királyi vezetésű reformációja saját bibliát igényelt és Lucas Cranach azoknak is rendelkezésére állott: az 1541. évi svéd biblia barokkba átmenő renaissance díszítménye, az 1550. évi első teljes dán biblia rendkívül gazdagon sűrített ó- és újszövetségi jelenetei Cranach művészetét teszik teljesebbé.36 Ezek után csak említeni kell, hogy Luther és Cranach viszonyát a festészeti alkotásban is kitűnő barátság hatotta át. Wittenberg ágostonrendi kolostora és a városházhoz közel eső városi temploma Luther lakó- és prédikáló helyévé lettek. Körötte forgolódott a reformáció számos vezető alakja. így természetes, hogy az ottani vezető művészek, az idősebb és az ifjabb Lucas Cranach a reformáció szinte minden fontos személyiségét lefestették, sőt magának Luthernek egész arcképcsarnokát megalkották. Az idősb Cranach annyiban is ,,a reformáció festője", hogy 1520 óta rézmetszet, fametszet, festmény formájában megörökítette Luthert mint szerzetest, mint doktort, mint bajusszalvillás szakállal álcázott Junker Jörgöt, mint mind tekintélyesebb reformátort. Ez a viszony magyarázza, hogy a reformátor 1521-ben a Majna melletti Frankfurtból levélben sietett értesíteni Lucas Cranachot wormsi élményeiről. Az év végén a radikális polgári reformáció wittenbergi terepnyerése miatt Luther lovagi álruhában titkon tért vissza a városba, hogy meggyőződjék a Karlstadt (egy 1509-ben Cranachhoz verset író tudós) vezette radikális, képromboló mozgalom Ausstellung ím Schloss zu Wittenberg. September—November 1967. 6 — 7. 1.; Johannes Jahn: Lucas Cranach als Graphiker (Leipzig, 1955) 64. 1. és 105, 106. képes tábla; Fenyő I. : i. m. 9 — 11. 1.; Id. L. Cranach: A paradicsom. Bécs, Kunsthistorisches Museum. Inv. Nr. 3768. 36 Kardos Tibor : A huszita biblia keletkezése. (Klny. a MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei III. köt. 1 — 2. számából) 131. 1.; II. W. Lawton : The Arts in Western Europe 4. Vernacular Literature in Western Europe. (The Renaissance 1493 — 1520) 189. 1.; Karl Gerhard Steck : Einleitung (Martin Luther — An den christlichen Adel deutscher Nation. Von der Freiheit eines Christenmenschen. Ein Sendbrief vom Dolmetschen. München, é. n. [1963]) 11, 22 — 23, 25. 1.; Wolfgang Hütt: Verhältnis und Beitrag Albrecht Dürers zur Kunst der Reformationszeit (Bildende Kunst, Heft 5, 1971) 236, 238. 1.; J. Jahn: Cranach 20. 1.; Fenyő I. : i. m. 9, 15. 1.; Katalog der Ausstellung Von der Freiheit eines Christenmenschen. 80 -82. 1. (Klaus Popitz szövege); Martin Luther : Ein Sendbrief vom Dolmetschen id. müncheni kiadás 165— 166, 176.1.; О. Thulin : Reformation in Europa 205, 217. 1.