Századok – 1973
Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II
NÉMETORSZÁG VÁLTOZÁSAI CRANACH ÉLETÚTJÁN 305 azonban Wittenberggel fonódott össze, az érkezésekor mintegy 400 házból álló és 2000 lakosú városban, amelynek helyi ipara akkor még jelentősebb volt, mint kulturális élete. Még Cranach ottlakásának évtizedeiben a város társadalma jelentősen rétegződött, lényegesen kibővült (3000 - 3500 lakos és 2000 egyetemista), 1542-ben már 466 legény, szolga, szolgáló és napszámos élt benne, még napszámosnők is voltak.® Művészünk azonban a társadalom másik pólusára került, már 1507-ben ház- és telektulajdonos, méghozzá egy volt városbíró olyan házát szerezve meg, amelyhez jelentékeny mellékjövedelmet biztosító italkimérési jog kapcsolódott. A tekintélyt szerzett polgár 1519-ben került a város tanácsába, más tanácsosokkal együtt töltötte be a városi számvevő tisztjét. A tanácsnak 1519 és 1545 között 9 esztendőben volt tagja, ezen túl három éven át volt kormányzó polgármester 1537 és 1544 között. így lábai gyakran taposták Wittenberg piacterét, ahol a városháza a polgári erőt és ízlést is kifejezte és ahonnan közelről volt látható a templom egyházi erőt és puritán vallásosságot sugárzó tornyos homlokzata. A művész vérbeli polgárrá fejlődött, nem hiányzott belőle a vállalkozó kedv. 1520-ban megszerezte a választófejedelmi orvostól alapított patikát, amit alkalmazottakkal kezeltetett, egy olyan korban, amikor a gyógyszerészség és a fűszerárukereskedelem még kevéssé különültek el egymástól. Volt idő, amikor könyveladással és papírkereskedéssel is foglalkozott.7 Nem feladatom, hogy művészeti vonatkozásban is elemezzem a műhely problémáját, csak azért kell utalnom rá, hogy még egy vonatkozásban világossá váljék a gazdag művészpolgár szerepe legényei körében. Ennek társadalmi jelentősége a reformáció sodrában vált tudatossá, amikor Cranach legényei ellenerőt alkottak az egyetem nemes diákjaival szemben. 1520-ban a wittenbergi nemesek, úrfiak, egyetemi hallgatók panaszolták be Bölcs Frigyesnél Lucas Maler fegyvert hordó legényeit, akik a lefegyverzett egyetemistákat azzal gúnyolták, hogy maguk nem engedelmeskednek a fejedelmi parancsnak. Cranach legényei tehát annak a polgári városnak fölényét érzékeltették, amelynek bíráskodása alá a választófejedelem rendelte az egyetem hallgatóit, nemesi kiváltságaikat is sértve a fegyverhordási tilalommal. A polgárság előretörését jelzi, hogy Bölcs Frigyes végül is saját csapatait vonultatja be a városba a polgárok védelmére és megadásra ill. menekülésre kényszeríti a nemes diákokat. Hasztalan fenyegetőzött az egyetem a diákok kivonulásával, a középkori nemesi és egyetemi kiváltságokat nem védte meg a választófejedelem, s ehhez Cranach és legényeiből alakított osztaga szilárd magatartásával adta meg nagyrészt a várospolitikai alapot. Ez tükröződik III. Band. Berlin, 1957) 395. 1.; Manfred Bensing : Thomas Müntzer und der Thüringer Aufstand 1525 (Berlin, 1966) 141. 1. 6 Friederike Klauner : Vorwort (K. Schütz : Lucas Cranach der Ältere und seine Werkstatt.) 8. 1.; H. Lüdecke: Lucas Cranach der Ältere im Spiegel seiner Zeit 15, 38. 1.; P. H. Feist: i. m. 4. 1.; Oskar Thulin : Die Wittenberger Lutherstätten (5Berlin, 1967) 10. 1. 7 H. Lüdecke : i. m. 17, 20, 21. 1.; K. Schütz : i. m. 16. I.; Ingrid Schulze : Die Stadtkirche St. Marien zu Wittenberg (Berlin—Leipzig, 1966) 1, 4, 26. 1.; O. Thulin: Die Wittenberger Lutherstätten 2, 6, 8—10. 1.; G. Brendler : i. m. 85. 1.; O. Henne am Rhyn : i. m. I. Teil (Berlin, 1886) 317. 1.; Helmut Frhr. Haller v. Hallerstein : Grösse und Quellen des Vermögens von hundert Nürnberger Bürgern um 1500 (Beiträge zur Wirtschaftsgeschichte Nürnbergs, Band I. Nürnberg 1967. 143. 1.; a ház a patikával: Schlossstraße 1. szám. Katalog der Älteren Pinakothek zu München (16 München, 1925) 34. 1.; Gurt Glaser: Lukas Cranach (Leipzig 1921) 128. 1.
