Századok – 1973

Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II

TANULMÁNYOK Székely György: Németország változásai Cranach életútján* Az idősebb Lucas Cranach hosszú ideig élt és alkotott. Mint művésznek életpályáján ezért keresik a különféle művészettörténeti kutatók az egymást váltó művészeti korszakokat (gótika, renaissance, manierizmus) vagy az egyes iskolákhoz való átmeneti kapcsolódást (dunai iskola).1 Ennek az egész alkotássor áttekintéséből, szintézisbe átmenő elemzéséből adódó művészeti korszakkeresésnek jogosságát nem vonhatjuk kétségbe, magunk azonban nem ennek vizsgálatát tűzzük célul. A történészt egy művész életpályájából is elsősorban az a világ érdekli, ami a műalkotásban tükröződik. Különösen így vagyunk egy olyan művész esetében., akinek hosszú élete és sokáig aktív művészi alkotóképessége átíveli a német történelem — világtörténeti szempontból is messzemutató és ható — korszakait. Cranach pályája ugyanis teljesen felöleli a nagy forradalmi mozgalmak korszakát (1476 és 1525 között), amikor egy új társadalom volt születőben és amikor először merült fel annak a történeti lehetősége, hogy a polgárság hordozója és vezetője legyen annak az új társadalomnak.2 A művész azonban alkotó férfikorában érte meg ezeknek a mozgalmaknak bukását is, amivel egymásután tűntek el a kor politikai színpadáról a lovagok, a radikális polgárok, a plebejus és paraszti politikai törekvések, az elsők örökre, az utóbbi három erő jóidőre. Az osztályerők ilyen alakulása, a felkelések kegyetlen megtorlása a feudális viszonyok megmerevedését segítette elő. Ez pedig visszahatott azokra az ideológiai viszonyokra is, amelyek között a művész élt, amelyek korszerű formáit maga is kereste és művészetével útjukat akarta egyengetni. * Mint előadás elhangzott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Középkori Egyetemes Történeti és Művészettörténeti tanszékeinek tudományos ülésén Lucas Cranach születésének 600. évfordulója alkalmából, 1972. október 16-án. Mivel más előadások elemezték Cranach emberábrázolását és realizmusa problémáit, valamint a mester és a műhely problémáját, továbbá hozzászólások világították meg a dunai iskolához való viszonya, nycmdászi tevékenysége, vállalkozói magatartása, egyes művei kérdéseit, valamint a kor jogéletét, ezekre az előadás csak érintően tért ki. 1 A gótikához való kapcsolatára Karl Schütz : Lucas Cranach der Ältere und seine Werkstatt (Wien, 1972) 16, 27.1.; Friederike Klauner : Vorwort (K. Schütz : i.m.) 8 — 9.1,; Friedrich Lieber: Aus der Werkstatt der Kunst (Leipzig, é. n.) 76. 1.; a renaissancehoz való kapcsolatára Fenyő Iván: Lucas Cranach emlékkiállítás (Bp., 1953) 6 — 7. 1.; К. Schütz: i. m. 15—16. 1.; F. Klauner : i. m. 7—8. 1.; Peter H. Feist: Das Erbe Lucas Cranachs d. A. (Sonntag, 1 972. Nr. 28, Beilage) 3.1.; Cranach és a dunai iskola: К. Schütz : i. m. 15, 17.1.; F. Klauner : i. m. 8. 1.; a manierista vonásokra К. Schütz : i. m. 16. 1.; F. Klauner : i. m. 9. 1.; P. H. Feist: i. m. 4. 1. 2 Jürgen Kuczynski : Die Krise des Feudalismus in Deutschland (Wissenschaftliche Zeitschrift der Humboldt-Universität zu Berlin. Jahrgang IV. 1954/1956. Gesellschaftsund sprachwissenschaftliche Reihe. Heft 2.) 98. 1. 1*