Századok – 1973

Folyóiratszemle - Avramov P.: A kulturális forradalom problémái és periodizációja Bulgáriában 185/I

186 FOLYÖIRA TSZEMLE dalom győzelmével, a kizsákmányoló osztályok megszüntetésével és a szocializmus, valamint a kommunizmus felépítésével lehetséges. Minden szociális forradalom, amely egy alacsonyabb társadalmi formából egy magasabb társadalmi formába való átmenetet jelent, forradalmi változást eredményez a társadalmi struktúra mindhárom szférájában — a gazdasági, politikai és szellemi szférában. Ha ez így van, akkor nyilvánvaló, hogy a kulturális forradalom valamennyi szociális forradalom sajátossága. A szocialista forradalom az ember teljes anyagi és szellemi felszabadításának kezdetét jelenti. Ennek következtében a kultúrában is fokozatosan elveszti osztálytartalmát, osztályfunkcióit és a kommunizmusban az egész társadalom kultúrájává alakul át. A szocialista kulturális forradalommal kapcsolatban a szerző két kérdést vizsgál részletesebben: a kulturális forradalom lényegét és történelmi határait. A szocialista kulturális forradalmat az irodalomban különbözőképpen értelmezik. A szerző szerint ez a kulturális forradalom mindenekelőtt a szellemi átalakulás rendszerének gyökeres átszervezését jelenti, amely elválaszthatatlan a szubjektumtól, a szellemi és anyagi értékek alkotójától — az embertől. Lényegesnek tartja a kulturális forradalom „céP'-kategóriájának tisztázását, melyet általában a lényeg szinonimájaként használnak. Az elmúlt társadalmaktól eltérően ugyanis a szocialista forradalom nem ösztönös folyamat, hanem tudatos, szervezett és célirányos társadalmi tevékenység, amelynek saját célja van. Ebben az értelemben a harmonikus személyiség megteremtése a szocialista kulturális forradalom célja, magát a kulturális forradalmat pedig a szellemi élet különböző területein végbemenő olyan folyamatok és változások dinamikus rendszereként lehet meghatározni, amelyek tudatosan és szervezetten irányulnak e cél elérésére. A szocializmusra jellemző folyamatok és feladatok nem realizálhatók mind a szocializmus idején, egy részük a kommunizmus fejlettebb szakaszába való átmenetkor valósul meg. A szocialista kulturális forradalomra jellemző alapvető folyamatok a következők: a legyőzött burzsoá osztály kiváltságainak felszámolása a kultúra területén és olyan átalakítása, hogy anyagi bázisával együtt a néptömegek közkincsévé váljék, a kulturális örökség kritikus elsajátítása, a burzsoá ideológia teljes megsemmisítése, a marxizmus—leninizmusnak az egész társadalom ideológiájává való átalakítása, a szocialista értelmiség megteremtése, a fizikai és szellemi munka közötti ellentót leküzdése a város és falu közötti kulturális szinten, a szocialista kultúra és művészet létrehozása, a szocialista erkölcs normáinak megszilárdítása. E folyamatok között egyesek rövidebb, mások hosszabb periódus alatt valósulnak meg. A fejlett szocialista társadalom felépítésekor azonban valamennyi folyamat már megvalósul. A továbbiakban a tanulmány a Bulgáriában lezajlott kulturális forradalom periodizációját elemzi. Erről a kérdésről a bolgár szakirodalomban eltérő vélemények vannak. Minden szerző azonban elismeri, hogy a kulturális forradalom kiindulópontját 1944. szeptember 9., a népi demokratikus hatalom létrejötte képezi. Ez az egyetlen helyes és tudományosan megalapozott nézet. Sokkal bonyolultabb kérdés a kulturális forradalom felső határának meghatározása Bulgáriában. A szakirodalomban ezzel kapcsolatban két koncepció létezik. A szerzők egyik csoportja — Sz. Ganovszki, K. Petrov, részben Al. Obretenov stb. — úgy véli, hogy a kulturális forradalom folytatódni fog a kommunista társadalom fejlettebb szakaszába való átmenetkor is. Egy másik csoport — így Kr. Goranov, P. Avramov, Szt. Mihajlov stb. — olyan véleményen van, hogy a kulturális forradalom felső határa egybeesik a fejlett szocialista társadalom felső határával. Eltérő vélemények vannak továbbá az alszakaszok kérdésében is. Az eltérő álláspontok ismertetése után a szerző kifejti saját erre vonatkozó nézetét. Véleménye szerint a kulturális forradalmat Bulgáriában két nagyobb szakaszra lehet bontani. Az első szakasz a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet foglalja magában és a szocialista viszonyok teljes győzelmével ér véget Bulgáriá-