Századok – 1973

Folyóiratszemle - Bur Márta: Balkáni kereskedők Magyarországon a XVIII. században 170/I

FOLYÓIRATSZEMLE 171' részletes levéltári kutatásokat folytatott erre vonatkozólag magyarországi levéltárakban, egyrészt az Országos Levéltárban, ahol különböző összeírások találhatók, a kereskedők nyilatkozatai, ill. helybeli lakosok ellenük írott panaszai. Másrészt a vidéki, elsősorban városi levéltárakban található anyag (városi jegyzőkönyvek, vagyonösszeírások, végrendeletek, levelezés), amely a kereskedők konkrét tevékenységét tükrözi. A Habsburg-birodalom és Törökország közt a kereskedelem igen élénk volt, török területről nyersanyagokat szállítottak. A kereskedelem a birodalom szempontjából igen erősen passzív volt, ezért pl. Mária Terézia 1768-ban megtiltotta a gyapjú behozatalát Törökországból. A kormányzat különböző tervekkel foglalkozott a keleti kereskedelem aktívvá tételére és a Duna felhasználására. Az 1774-es orosz—török békekötés után a Habsburg-kormányzat politikai okokból közeledett Oroszországhoz, ettől kezdve különböző intézkedésekkel korlátozta a török alattvaló kereskedők tevékenységét. 1737 — 39 a török ellen vívott háborúval kapcsolatban készült az első országos összeírás a kereskedőkről, akik török alattvalók. Ez az összeírás csak részben maradt fenn, adatai eleve szűkösek voltak. Annyi kiderül, hogy a legtöbb kereskedő már 15 éve vagy még régebben lakik abban a városban, ahol összeírták. Ingatlannal általában nem rendelkeztek, boltot béreltek, vagyis tartózkodásukat csak ideiglenesnek tekintették. 1764 —бб-ben újabb, részletes összeírás készült, a Helytartótanács levéltárában 28 megye és 12 város anyaga található. Itt összesen 1159 személyt írtak össze, közülük 506 <43,65%) önálló kereskedő, 206 (17,77%) céhtag, 72 (6,21%) családtag, 351 (30,28%) alkalmazott és tanonc, 24 (2,09%) szolga. Az összeírottak 19,84%-a 12 városban lakott. 70% a Duna-Tisza közén, valamint a keleti és északkeleti vármegyékben ólt. Egyéb megyékben mintegy 350-re tehető a törökországi kereskedők száma, összesen tehát kb. 1500-1600 főre. 1769 — 70 során újabb országos összeírást készítettek, ez a vagyoni helyzet felmérésére is irányult. Hat megye adatait az előbbi összeírás adataival vetette egybe a szerző (Bács, Bihar, Borsod, Heves-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, ill. a Jászkun kerület, és Újvidék, Nagyvárad, Miskolc, Gyöngyös, Pest ós Kecskemét városok), ebből kiderül, hogy az önálló kereskedők száma lényegesen megnőtt (303 helyett 503), bár arányuk valamelyest csökkent, abszolút számokban és arányosan egyaránt fogyott a cégtagok száma, de majdnem hétszeresére nőtt a családtagok száma, és arányuk is erősen növekedett (5,74% helyett 24,21%), ami arra mutat, hogy a kereskedők egy része most már végleg letelepedett. Korábban éppen az ideiglenességet vetették szemükre. Pesten 130 török alattvaló élt ekkor (Bécsben 134), közülük 32 pesti városi polgár. 114 volt a kereskedő, közülük 45 „török" árukkal kereskedett. Az összeírás egy részüknél a származási helyet is feltüntette, ebből kiderül, hogy közel egy ötödük Moszkopoliszból, ugyancsak közel egy ötödük Kozsani-ból származik. A Miskolcon élő kereskedőknek saját közösségük volt, görög nyelvű szabályzattal, amely fennmaradt a városi levéltárban. A balkáni kereskedők már korábban társulatokat alakítottak, 1667-ből Tokajból ismerjük az elsőt. 1710-ben alakult Gyöngyösön, 1708-ban Kecskeméten. Ezek a társulások, amelyeknek jogait egyre inkább korlátozták, elsősorban érdekvédelmi szerepet játszottak, a vásárokon pl. előnyös helyeket szereztek tagjaik számára. 1737-ből fennmaradt 30 balkáni kereskedő boltjának az összeírása, akik a Duna-Tisza közének 14 helységében laktak. Három esetben az összeírás a teljes leltárat is közli. Erről a szerző ugyancsak részletes kimutatást készített, a bolti áruk felét rövidárú, textília és készruha tette ki. Balkáni áruk mellett osztrák és lengyel holmikkal is kereskedtek. A nagyobb városokban élő kereskedőknek tetemes vagyonuk volt, egy Nikolaj Kirovics nevű pesti kereskedő vagyonát 1734-ben 14 456 forintban állapították meg. A kereskedelem mellett az uzsora-kölcsönökből is adódtak jövedelmeik. Az 1769-es összeírás szerint Kecskeméten