Századok – 1973

Történeti irodalom - Petrović Nikola: Svetozar Miletić i Narodna stranka (Ism. Arató Endre) 146/I

149 TÖRTÉNETI IRODALOM különösen kiemelkedett Miletié polgármester beszéde, aki a magyar alkotmány helyreállítására és a közös magyar —szerb küzdelmekre ürítette poharát" (ugyanott 606.1.). Érdemes lett volna bemutatni az 1861. évi magyar országgyűlés szerb képviselőinek, főként Jasa Ignjatoviénak megnyilatkozásait. A második fejezet három esztendő dokumentumait (1864 — 1866), a Nemzeti Párt kialakulásának folyamatát foglalja magába. Az 1864 Illés napjára (augusztus 4.) összehívott kongresszus előtt a Srbski dnevnikben Miletié határozottabban megfogalmazta a párt már korábban is kitűzött koncepcióját: a szerb klerikális konzervatív elemek visszaszorítását, s a Béccsel való szembenállás továbbra is nagy hangsúlyt kapott a szerb liberális polgárság politikájában. A helyzet Mileticék számára kedvezőbben alakult: meghalt Rajació, s a klerikális tábor vezető nélkül maradt. Az Illés napi kongresszus egyik feladata pátriárka választása volt. A Nemzeti Pártnak természetesen megvolt a maga jelöltje. A felhalmozódott ellentétek éles összecsapáshoz vezettek, a Nemzeti Párt csazeütközésbe került a kongresszus császári biztosával. Különösen értékesek azok a különböző, főként rendőri jelentések, amelyek Filipovics királyi biztos ós Miletié közötti harcról tájékoztatnak, s amelyek jól mutatják a szerb liberális polgárság orientációját. Érdemes megjegyezni, hogy Filipovics egy Bécsbe küldött jelentése Mileticet mint ,,a magyar alkotmánypárt hívét" mutatta be. A dokumentumok jól tükrözik, hogy az Illés napi kongresszussal és az azt követő eseményekkel a Nemzeti Párt megtette a döntő lépéseket konstituáiódásának útján. Nikola Petrovic a Magyar Országos Levéltárban megtalálta Türr István és Djordje Stratimirovic levelezését, és ezzel a magyar emigráció szerb kapcsolatának egy érdekes epizódját tárta fel. Kovács Endre nagy munkájában (A Kossuth-emigráció és az európai szabadságmozgalmak. Budapest. 1967) bár foglalkozik a szerb kapcsolatokkal, erről az együttműködésről nem tud. Stratimirovic érdekes utat futott be: részt vett 1848/49 harcaiban, a forradalom után az osztrák hadsereg főtisztje volt, és mint katona osztrák diplomáciai szolgálatban is állt. Az 1861-es kongresszuson a konzervatív-klerikális táborban találjuk. 1863-ban kilépett az osztrák hadseregből, és egy évvel később Olaszországba ment. Megfordult Torinóban és ott került kapcsolatba Türr-rel. Stratimirovic koncepciójában egy nagy szerb állam megteremtése állt, amely egy törökellenes felkelés révén jött volna létre, olasz és francia támogatással. Ennek érdekében kereste a kapcsolatot III. Napóleonnal. Hadd jegyezzük meg, hogy ugyanekkor Kovács Endre említett könyve (450 — 477. 1.) számos olyan tényre, kapcsolatra mutat rá, amelynek dokumentumai viszont nem találhatók Nikola Petrovié forráskiadványában. Természetesen Stratimirovié terve nem sikerült, s újbóli hazatérése után bekapcsolódott a politikai életbe, s ismét a konzervatív-klerikálisok oldalán. Az így kibontakozó ellentétre Miletió és Stratimirovic, ill. a két irányzat között, a forráskiadvány gazdag anyagot sorakoztat fel. Így például, amikor folytak Bécs és Budapest között a tárgyalások a kiegyezés kérdésében, Stratimirovic azt javasolta, hogy küldjenek egy delegációt Ferenc Józsefhez azzal a céllal, hogy megkíséreljék a kiegyezés meghiúsítását. Ezzel a javaslattal Miletió határozottan szembefordúlt. A jobboldal támadta Müeticet, aki ennek a küzdelemnek a során indította el Zastava című lapját (1866). Miletic organuma, mely köré a szerb liberális politikusokat tömörítette, nemcsak a hazai reakciót, hanem Obrenovié Mihály szerb fejedelem abszolutista uralmát is támadta. A polgári demokratikus irányzatú szerb egységmozgalom, az Omladina is 1866-ban jött létre és tagjai együttműködtek a Nemzeti Párttal. Az Omladinára vonatkozó anyag csak egy kis része található azonban a kötetben, e szervezet történetéről külön nagyméretű forráskiadvány lát majd napvilágot. [Megemlítjük, hogy az Omladina megalakulásának 100. évfordulója alkalmából tartott konferencia anyaga tanul-