Századok – 1973

Vita - „Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945–1947” Beszámoló Balogh Sándor doktori disszertációjának vitájáról (Izsák Lajos) 1223/V–VI

1237 BALOGH SÁNDOll DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁNAK VITÁJÁRÓL szervek és rendőrségi posztok elosztása, a magyar békeelőkészítés, a Balogh-párt megalakulásának körülményei.) Az opponensnek az egész országot érintő gazdasági problémákkal kapcsolatos kifogásait illetően megjegyezte, hogy valóban helyenként „aránytalanság" alakult ki e téren a disszertációban, de ez döntően abból fakadt, hogy a népi demokratikus korszak kutatása terén — mindenekelőtt Berend T. Iván és Ránki György munkája eredményeként — a gazdaságtörténet vonatkozásában jutottunk el a legmesszebbre. Ugyanakkor a disszertáció megírása során több olyan lényeges kül- és belpolitikai kérdéssel találta magát szembe, amelyeket előbb fel kellett tárnia, s olykor egyébként mellőzhető tényeket is le kellett írnia ahhoz, hogy a pártharcokat és azok sajátos vonásait vizsgálni tudja. Ezt több példa bemutatásával is szemléltette. Az SzDP-n belül levő különböző csoportok „még differenciáltabb" vizsgálatának igényével kapcsolatban az a véleménye, hogy a felszabadulás után az SzDP-n belül a korábban létezett 3 irányzat, csoportosulás tulajdonképpen két góc körül látszott kikristályosodni (jobb- és baloldal). Ha a pártvezetőségen belüli egyes vitákban voltak is olyanok, akik centrista álláspontra helyezkedtek néhány kérdésben, ekkor még a centrumnak mint tartósan létező alakulatnak a jelenléte nem mutatható ki. A szerző Kóthly Annát 1946 őszétől kezdve egyre inkább a szociáldemokrata jobboldal egyik legműveltebb és legtekintélyesebb képviselőjének tekinti a pártvezetőségen belül. Ami pedig Bán Antalt és a mögé felsorakozott radikális csoportot illeti — jegyezte meg—, őket nem lehet azonosnak tekinteni. Bán 1945 őszétől fokozatosan, szinte lépésről-lépésre, haladt balról jobbfelé, míg végül emberileg és politikailag is elveszítette lába alól a talajt. A baloldali radikális csoporthoz a szerző Justus Pált, Horváth Zoltánt és másokat sorolt. Ami az opponensnek az MKP vezetőinek politikájával kapcsolatos kifogásait illeti, Balogh Sándor elmondotta, hogy valóban szembetűnő az MKP vezetői részéről a tömegekben, illetve a tömegmozgalmakban rejlő lehetőségek és erők kihasználásának olykori mellőzése, különösen 1947-től kezdve. Ha magyarázatot próbálunk erre adni — állapította meg —, akkor abból kell kiindulni, hogy a párt vezetői csak részben értették meg a tömegek vezetésének és a tömegekkel való együtthaladásnak a dialektikus összefüggését. S még kevésbé mertek végigmenni gyakorlatilag azon az úton, amelyen járva a sikerek és a győzelmek mellett persze nem kevés nehézség is várt volna rájuk. A disszertáció által tárgyalt időszakban azonban az MKP politikája alapvetően helyes volt, a párt egységesen és erőteljesen fejlődött, s ezek együtthatásaként az MKP valóban korszakos feladatokat tudott megoldani és oldott is meg sikeresen. Zsilák András azon észrevételére, hogy nem mindig a legfelső vagy legilletékesebb testület anyagaira támaszkodott, a szerző elmondotta, hogy ez részben abból adódott, hogy az iratok hiányosak, részben pedig abból, hogy nem egyszer másodlagos jellegű forrás útján kellett közelebb jutnia az elsőrangú forrás nagyonis röviden megfogalma zott megállapításaihoz. Befejezésül pedig megköszönte Neményi Istvánnak és Simon Péternek a hozzászólását. Az opponensi vélemények és a jelölt válasza meghallgatása után a Bíráló Bizottság a következőkben foglalta össze véleményét: Balogh Sándor doktori értekezése a magyar marxista-leninista történetírás egyik kiemelkedő jelentőségű s maradandó értékű teljesítménye. Olyan teljesítmény, amely témájánál, anyaggazdagságánál, feldolgozásának színvonalánál és tanulságainál fogva méltán tarthat számot a hazai tudományos élet és a hazai közvélemény mellett a külföld érdeklődésére is. Az értekezés először ad részletes és átfogó képet a magyar társadalomnak a felszabadulás után újjászerveződött politikai erőiről és azok küzdelméről az 1947-es országgyűlési választásokig bezárólag. A kor politikai eseményeit, a magyar népi demokratikus forradalom folyamatát, a pártok befolyását, állásfoglalásait, tevékenységét, egymás-10 Századok 1973/5-6