Századok – 1973

Vita - „Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945–1947” Beszámoló Balogh Sándor doktori disszertációjának vitájáról (Izsák Lajos) 1223/V–VI

1224 BALOGH SÁNDOll DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁNAK VITÁJÁRÓL mint a keresztény-demokrata és szocialista irányzatok elvesztették az önálló politikai szereplés lehetőségét. A politikai életbe való visszakerülésre tehát ezeknek kétfajta lehetőségük kínálkozott. Az egyik, csatlakozni a már működő pártok valamelyikéhez és belülről szerezni érvényt az eredeti célkitűzéseiknek, a másik pedig kísérletezni, folytatni a próbálkozásokat és a kínálkozó lehetőségeket megragadva az önálló párt alapításának útjára lépni. A jobboldali erőknek a kisgazdapárt hívó szavára történő jelentkezése és a párt mögé való felsorokozása ily módon nemcsak ezeknek az erőknek a felismeréséből fakadt, hanem abból a kényszerhelyzetből is következett, hogy az MNFF pártjai más pártok indulását nem tették lehetővé. 1946 nyarára sajátos helyzet alakult ki a politikai életben. Nemcsak a népi demokratikus rendszer hívei, hanem jórészt az ellenfelei, sőt ellenségei is a MNFF pártjain, a koalíción belül helyezkedtek el. Ebben a tekintetben Magyarországon Bulgáriához és Romániához képest is gyökeresen eltérő helyzet alakult ki. Nálunk nem a koalíció állt szemben a párttá vagy pártokká szerveződött ellenzékkel, hanem a politikai harcok döntően az MNFF-en és a koalíción belül zajlottak le. A kisgazdapárt belső helyzete 1946 augusztusában a „gyiijtópárt" képét mutatja, ha a különböző ós ellentétes érdekű társadalmi csoportok és politikai irányzatok jelenlétét konstatáljuk a párton belül. Valójában azonban itt, különösen a jövőt tekintve, többről volt szó. A párton belül ugyanis nemcsak a különböző politikai irányzatoknak, hanem a különböző pártok létrejöttének is kialakultak feltételei. Az 1945-ös választások előtt ismét napirendre került az a kérdés, hogy az MNFF pártjain kívül indulnak-e, illetve mely pártok indulnak a választásokon. Az Országos Nemzeti Bizottság 1945. szeptember 17-i ülésén bírálta el a választásokon résztvenni kívánó pártok kérelmét. A Magyar Radikális Párt indulását engedélyezték, ugyanakkor Demokrata Néppárt elnevezéssel két kérelem érkezett Barankovics István, illetve gróf Pálffy József részéről. Az ONB Barankovics kérelmét fogadta el, feltehetően azzal a meggondolással, hogy pártja baloldalibb színezetű lesz, és valamelyest lazábbak a kapcsolatai a katolikus klérussal is. A Barankovics-féle Demokrata Néppárt azonban nem vett részt a választásokon. A katolikus egyház vezető körei a jobboldal egységének megosztását látták egy polgári ellenzéki párt indulásában, ezért az új párt alakítására irányuló kísérleteket elvetették ós a Kisgazdapárt támogatása mellett foglaltak állást. 1945 őszére a korábban kialakult pártviszonyok tehát lényegében nem változtak meg. A jobb- és baloldal erőinek helyzetét azonban ez a körülmény nem egyformán befolyásolta, hiszen a jobboldal erősödő és egyre teljesebbé váló egysége mellett a baloldal összefogása még korántsem valósult meg — állapítja meg a szerző. A második fejezet az 1946. évi novemberi nemzetgyűlési választásokkal foglalkozik. A választások megtartásának célja elsősorban a belpolitikai erőviszonyok tisztázása és a törvényhozás, valamint a kormányzás ideiglenes jellegének megszüntetése volt. A választásoknak ugyanakkor nemzetközi jelentősége is számottevő volt, hiszen Anglia és az USA a „szabad és demokratikus" választások megtartásától tette függővé a diplomáciai kapcsolatok felvételét, ami egyúttal részükről a békeszerződések aláírásának is feltétele volt. Növelte a választások iránti nemzetközi érdeklődést az is, hogy a legyőzött országok közül — Közép-Európában — elsőként Magyarországon került sor országos választásokra. A disszertációnak ez a fejezete, amely részletesen ismerteti a választójoggal kapcsolatos álláspontokat, a törvényjavaslat kidolgozását ós parlamenti vitáját, a választási kampány kibontakozását és a pártok választási küzdelmét, valamint a választás eredményeit és annak tanulságait, megjelent a Századok 1970. évi 4. és 5 — 6. számában. A harmadik fejezetet a szerző a Tildy-kormány megalakulásának és programja kialakításának kérdéseivel indítja. A megalakult Tildy-kormány személyi összetétele arról tanúskodott — állapítja meg —, hogy az MKP-nak ós általában a baloldali pártok-