Századok – 1973

Közlemények - Merényi László: A polgári baloldal és a háború kérdése 1912–1914 között 1192/V–VI

1196 MERÉNYI I.ÁSZLÓ „vád alá kellene helyezni a kormányt, ha egy oktalan háborúba engedné sodortatni az országot".1

3

Október 14-én Budapesten Justh Gyula békebeszédet „gyújtó tüntetés" követte.1

1

Október 20-án Pápán és Kézdivásárhelyen tartottak a szocialisták és a függetlenségiek közös megmozdulást e tárgyban. Október 27-én a Justh-párt debreceni nagygyűlése tiltakozott az ellen, hogy a Monarchia hátbatámadja a balkáni népeket.1

5

Aznap pedig Budapesten a radikálisok és a galileisták az értelmiség békegyűlését rendezték meg. „Vagy nem üzeni meg a háborút a Monarchia, vagy forradalom üt ki ellene"1

' — az ilyen megnyilatkozások jól mutatták e rendezvény résztvevőinek hangulatát. A munkásság és a polgári baloldal nyilvános állásfoglalásai a béke mellett október folyamán az első háborúellenes mozgalom kezdetét jelentették a magyar történelemben. A megmozdulásokon az agressziós előkészületek elleni harcot a demokratikus követelésekkel és a kormányzat törvénysértéseinek leleplezésével kötötték össze. A polgári baloldal felismerte, hogy eddigi harca a belpolitikai átalakulásért teljesen eredménytelenné válnék, ha bekövetkeznék a még súlyosabb elnyomással fenyegető háború. Félelmének volt objektív alapja, hiszen az október 7-i minisztertanácson elfogadtak egy javaslatot, mely háború esetén kivételes, az eddiginél szélesebb körű hatalommal ruházta volna fel a kormányt.1

7 Ki kell emelnünk, hogy a haladó polgári tábor október végén már tisztán látta a balkáni események jellegét. Felismerte, hogy a kis nemzetek nem a cárizmus csatlósai, hanem önálló céljaikért küzdenek.1

8

A hagyományos törökbarátság jelszavával szemben a reális tények alapjára helyezkedett.1

9

A kormányköröknek a „szerb veszély"-ről szóló progagandájával szemben _a Szerbiával való jó viszonyt hangoztatta.2

0

Felismerte azt is, hogy a balkáni népek harca igazságos, felszabadító jellegű.2

1

Ezért — kezdeti fenntartásait hamar leküzdve — október végén már a török ellen küzdő kis nemzetek mellett foglalt állást a polgári baloldal. „A balkáni szövetségesek ügyével rokonszenvezünk"2

2

— Batthyány Tivadar képviselő október 27-i kijelentése frappánsan fejezi ki a demokratikus ós liberális erők véleményét. Ez a polgári baloldal részéről a realitások helyes felismerését tükrözte. A polgári liberális baloldal tevékenységében azonban komoly ellentmondásokat rejtett magában a szövetségi politika. Nemcsak a munkásosztállyal fogott ugyanis össze a háború elleni harcban. Justhék és Károlyiék a parlament konzervatív ellenzékével már régebben kialakított kapcsolataikat most is fenntartották. Ezt az ellentmondásos helyzetet érdemes közelebbről megvizsgálni. A Tisza-ellenes jobboldali oppozíció egyik csoportját Andrássy Gyula köre alkotta. Ez (a „csatlós-imperializmus" alapján állva) nemcsak helyeselte Bécs délszlávellenes politikáját, hanem 1912 őszén a Szerbia elleni háborút is szükségesnek tartotta volna.2

3

Andrássyék tehát lényegében a „katonai párt'" álláspontját támogatták, de — paradox módon — október első heteiben még megjelentek a szocialisták ós a polgári baloldal kormányellenes (és egyúttal háborúellenes) gyűlésein, mert közjogi téren vál-13

PN, 1912. október 16. 14

V., 1912. október 15. 15

PN, 1912. október 22. és október 29. 1<s

SzG, 1912. november 389. 17

OLMT 1912/22 (1912. október 7-i ülés). A háborús kivételes intézkedésekről szóló javaslatot 1912 decemberében fogadtatta el a kormány az országgyűléssel. 18

PN, 1912. október 18. és 25., V, 1912. október 20. 19

PN, 1912. október 19. ós 22. 10

PN, 1912. október 19, 26, 27. 11

Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. Bp. 1965. Gondolat, 59. "PN, 1912. október 29. 23

Andrássy Gyula: Diplomácia és világháború. Bp. 1929. 34.