Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
1190 SEBESTÉNY SÁNDOR rátusnak küldött rendelete elveit, és hangsúlyozta, a felekezeti iskolák jellegének megváltoztatását a tulajdonjog dönti el. A miniszter egyúttal felhasználta az országgyűlés fórumát arra is, hogy a reakció támadásaira is visszavágjon a népoktatási törvény védelmében: „Nem kevésbé bámulatos — folytatta okfejtését —, hogy miután a XXXVIII. tc. a vallásoktatást a tantárgyak közé első helyen jelölte ki, miután a vallásoktatást egyenesen az egyes hitfelekezetekre bízta: találkozhatnak olyanok, kik ezen törvényt, mint a vallás és felekezeti érdekkel ellentétben állót tüntetik fel . . ."89 A Negyvennyolcas Párt is megoszlott a kérdés megítélésében. A Magyar Újságban Irányi Dániel „A közös iskolák kérdéséhez" című cikkében Csiky Sándorral ellentótben azt tanácsolta, hogy „minden erőltetést kerülni kell". Az „alkotmányos küzdelem" elvének megfelelően azt ajánlotta, hogy „a meggyőzés előidézésével ugyan fel ne hagyjanak, de ahol ez célra nem vezet, ott inkább az időtől várjanak sikert".9 0 Egerben sem a város képviselőtestülete, sem a katolikus egyház nem nyugodott bele a kompromisszumos döntésbe, ezért bíróság elé vitték az ügyet. Emellett a klérus katolikus hitfelekezet nevében pályázatot hirdetett olyan pályamunkák megírására, melyek elegendő érvekkel bizonygatták „a községi iskola hátrányait a keresztény művelődésre".9 1 A város testülete erre követelte a líceum épületében levő főelemi padjait, mondván, hogy azt saját költségén csináltatta, viszont Bartakovics érsek a külvárosi iskolák berendezéseit kérte. A per sokáig elhúzódott, első fokú bírói ítéletre 1870. szeptember 12-én került sor. A bíróság a felperes várost 81 Ft 26 kr-ral elmarasztalta, Eötvös 1869. október 11-i rendeletének szellemében a külvárosi iskolák közösekké nyilvánítását jóváhagyta, a két belvárosi felekezeti iskolát viszont meghagyta a katolikus egyház kezében.9 2 A per azonban fellebbezés folytán tovább gyűrűzött. A pesti kir. ítélő tábla 1871. július 11-én már úgy határozott, hogy „az 1869. évi október 11-én 17 446. szám alatt kibocsátott . . . vallás és közoktatásügyi miniszteri rendeletet . . . meg kellett változtatni, és a használatot a római katolikus hitfelekezetnek megítélni azért, mert ez felel meg az alapítók akaratának . . ,"9 3 A jogerejű végső ítélet azután 1871. augusztus 14-én született meg.9 4 Hatályon kívül helyezte Eger képviselőtestületi határozatát, mely elrendelte a felekezeti iskolák közösekké nyilvánítását. Azzal az indokkal utasította el a város keresetét, hogy „oly helyiségek birtokába kéri magát sommás uton visszahelyeztetni, mely helyiségeket felperes saját beismerése szerint karhatalommal foglalt el az alperestől: ezen tény már magában megfosztja jelen keresetet egyik főkellékótől, mert lehetetlenné teszi azt, hogy felperes a kérdéses helyiségeknek általa lett békés birtoklását igazolhassa . . ." Egerben tehát nemcsak a radikális közjogi határozatok megsemmisítésére került sor, hanem a 48-as párt helyi erőinek az oktatásügy demokratizálására tett radikális lépésére is. * 1869. október 26-én, tehát ugyanaznap, amikor Csiky Sándor interpellációját benyújtotta az egri iskolaügyben, hangzott el a hevesi királyi biztosság ügyében Németh Albert képviselő május 20-i interpellációjára9 5 adott miniszteri válasz is. A válasz szöve-89 Uo. 103. 90 MU, 1869. okt. 31. 91 Nóvák Lajos: A községi iskola hátrányai az államra, társadalomra és keresztény mivelődésre. Eger 1871. 92 E., 1870. szept. 15. 93 E., 1871. szept. 28. mell. 94 Uo. 95 Ogy. kn. 1869. I. 85—89.
