Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
A „HEVESI ÜGY" 1183 a katonai executiót, mert „a pénzügyminiszteri rendeleteknek nem engedelmeskedvén, különösen az adóbehajtást nem teljesítik".4 1 A szélsőbal Kossuth tanácsára belátta, hogy a pártnak törekednie kell jelenlegi szervezeti keretei kiszélesítésére, hathatós politikai fellépés érdekében. Ezért 1867 őszén demokrata körök megalakítására tett országos felhívást. 1867. november 18-án már meg is alakult a központi, a pesti Demokrata Kör.4 2 A Központi kör céljai alapításakor annyira zavarosak voltak, hogy a novemberi alakuló értekezletet formálisnak tekinthetjük. Az ülésen a hatszáz főnyi résztvevő programot nem dolgozott ki. Homályos elképzelések hangzottak el, pl. Máttyus Arisztid azt javasolta, hogy a demokrata köröket szakítsák el a Szélsőbaltól. Azokat a rétegeket tömörítsék, akik elégedetlenek valamilyen formában a Deák-párt politikájával, a kiegyezés adott formájával, követeléseiket azonban ne rendeljék alá pártpolitikai céloknak.4 3 Máttyus tehát a demokrata köröket a kispolgárság szervezeteivé akarta kiépíteni, segítségükkel akarta politikai és gazdasági pozíciójukat kiszélesíteni, természetesen a kiegyezési rendszer talaján. A Szélsőbal látta a veszélyt, ezért a Magyar Újság 1868. január 3-i számában közölte a körök szervezeti szabályzatát, melynek bevezetője adta egyúttal a programnyilatkozatot. A mozgalom célját a polgári forradalmi jelszavak, a szabadság, egyenlőség és testvériség érvényesítésében jelölte meg, hangsúlyozva, hogy ennek megvalósítására „csak az 1848-iki teljes alkotmány visszaszerzése, a gyakorlati életben alkalmazása, és elveinek továbbfejlesztése . . ." révén lehet remény.4 4 A pesti Központi Demokrata Körben és a vidéki szervezetek többségében a középrétegeké volt a döntő szerep, viszont az alföldi mezővárosokban a plebejus értelmiség és szegényparaszti tömegek törekvései szabtak irányt a mozgalomnak. A kormány hamar felfigyelt tevékenységükre, ezért 1867. december 30-án körrendeletet intézett a helyi törvényhatóságokhoz.4 5 Ebben felhívta figyelmüket, hogy „az országgyűlés ideiglenes szünetét a képviselőház némely tagjai arra szándékoznak felhasználni, miszerint nópgyűléseket tartsanak vidéken, s ott az országgyűlésnek a közös ügyekre vonatkozó intézkedéseit ferde színben mutassák ba a népnek", ezért fokozott éberségre és ellenőrzésre utasította azokat. Egerben a Heves megyei Honvédse gólyző Egylet 1867. augusztus 4-én átalakult honvédegyletté,4 ' míg az Egri Demokrata Kör 1868. február 16-án Csiky Sándor irányításával jött létre. Az egri kör alapszabályát a megalakuláskor kinevezett küldöttség javaslata alapján, február 18-án fogadták el. Az egri kör, a kolozsvárihoz és a miskolcihoz hasonlóan, már központtá válás céljából alakult, s elkezdte a megyében a vidéki körök szervezését és irányítását.4' A kormányt rendkívül felbőszítette Böszörményi László sajtó vétsége után az Ungvári Közlöny szerkesztőjének merészsége, aki ,,67-es fanyar gyümölcsök" címmel cikksorozatot közölt le lapjában.4 8 Ezért 1868. február 23-án, a minisztertanács ülésén együtt került napirendre az a tervezet, amely a sajtóvétségek ügyében ós a demokrata 41 Uo. júl. 3. 42 Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom. Századok, 1956. 4 — 6. sz. 632. 43 Uo. 633. 1. 44 Szabad György: Az abszolutizmus kora Magyarországon, 1849—1867. Magyarország története. (Szerk. Molnár Erik, Pamlényi Ervin, Székely György). 3. kiad. Bp. 1971. 79. "Min. jkv. 1867. dec. 30. 46 Heves vármegye. (Szerk. Borovszky Samu). Bp. 1909. 625—626. " Pölöskei: i. m. 640. "Magyar Újság (a továbbiakban: MU), 1867. jún. 5.
